Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 87 cui calculum excis'd et excidendo membrum ipsius virile (sextum) seu sexum virilem (a heréit) precisit, prout in morte ipsius Iwani manifeste apparuit, quia tercio die post incisionem est mortuus, mortem et animam super animam suam propriam portet prout melius scit, pecuniam autem quam recepit ipse Fridericus medicus pro medicacione ipsius Iwani debet matri eiusdem Iwani restituere, quia viderunt boni et probabiles magistri quomodo ipsum sexum predicti pueri Iwani ultra preciserat et ex eo ipse puer fuit mortuus“. 310. 1435 és köv. Stock János orvosdoktor és szepesi prépost (1435— 1462 közt), Zsigmond és Albert király, továbbá Erzsébet királyné tanácsosa és fizikusa („nostrae Maiestatis physicus et consiliarius fidelis dilectus“), Lásd még róla: WI. 176. (hol Stock ellenségeinek: Szepesi Benedeknek, Máriássy Györgynek, Rákóczi Lászlónak és a lengyel királynak hatalmaskodásairól van szó), III. 428.; Wertner, Száz. 1893., 607.; Magyar Sión, 1893., t>53., továbbá Orbán Balázs: A székelyföld leírása (1868.) c. munkájában, L 158., hol a következőket olvassuk: „Legrégibb adatunk szt. Demeterről 1436-ból van, midőn Zsigmond király Kemény Lőrinc (Demeter fia) kitűnő szolgálatainak jutalmául a szt.-demeteri királyi birtokot adományozza. Ezen adománylevél közölve van egész terjedelmében a Tudományos Gyűjtemény, 1840. évf., IV. k„ 21—23. lapján.1 Ezen 1436 nov. 5. noná- ján kelt adománylevélben Zsigmond király előszámlálja, hogy midőn Prágában haldokló ágyán feküdt s az üdvösség útjára elkészülve már a szent gyónást is végezte, Kemény Lőrinez Gyerui Demeter fia a szarvas sebességével (honnan a Kemények szarvas címere) hegyeken, vizeken, sötét örvényeken átnyargalva, s életveszélyes utat téve, elhozta szent-mártoni prépostot Stoch (így!) Jánost, a híres orvostudort és tanácsost, ki Isten kegyelméből az ő nagy tudományával kigyógyított halálos betegségünkből, azért ezen és más számos érdemei jutalmául adjuk nevezett Kemény Lőrinc és utódainak Erdélyben lévő királyi birtokunkat Szent-Demetert (possessionem nostram regalem Zent Demetri vocatam partium Transil- vanarum) stb. Megvan ez okmány másolata Kemény József kézirat- gyüjt. Ms., 4.“ 311. 1435. Mérgezések. — Garai János felesége meg akarta mérgezni az urát. Ezért Zsigmond király elítéli (Hazai Okmánytár, VII. 456.). 312. 1436. Cusminus (Cusininus?) doctor in medicinis, csázmai főesperes, zágrábi kanonok, Arnoldus de magna Colonia fia: Tkálóié, IX. 296., 177. (adásvevési ügyekben szerepel, már 1429-ben is). 313. 1436. „Borbély“ mint személynév. („Andrea Borbel.“ Lelesz Acta, 53/44., O. Sz.) 314. 1436. „Medicus testiculorum.“ — Bártfán lakott a Calde Gasseban s valami szolgálatért két forintot kapott a városi tanácstól. Nékám (64.) úgy véli, hogy „talán a sexuális bajokkal foglalkozó orvosokat nevezték így?“ — én herniotomusnak vagy lithotomusnak tartom (v. ö. MOE I. 82.; továbbá Demkó 113.). 315. 1437. Capodilista Ferenc János Magyarországon időző olasz orvos értesíti Marino Sanuto-t, hogy Zsigmond király meghalt s utóda Albert osztrák herceg (W., IV. 14.). 316. 1437. Alexander mester orvos. — „Magister Allexander doctor in phisica seu in arte medicinali liberali“. Egy Zágrábban 1437 július 1 Itt nincs! Nem tudtam ráakadni. (M. K. Gy.)
