Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Adatok Spilenberger Dávid (1627-1684) életéhez
Adatok Spilenberger Dávid (1627—1684.) életéhez. A 17. század leghíresebb magyar orvosai közé tartoztak a lőcsei Spilenbergerek. Az apa, Sámuel, ki Hain Gáspár Lőcsei Krónikája szerint 1654. június 11-ikén, késő öregségében, halt meg, nemcsak arról nevezetes, hogy a maga idejében „practicus felicissimus“ volt (amint egyik kortársa jellemzi), hanem arról is, hogy ő alapította a második papírmalmot hazánkban (1613-ban), Lőcse város birtokán, Teplicen.1 Bethlen Gábornak és Thurzó György nádornak főorvosa (archiaterje) volt s orvosi ügyessége révén oly nagy hírre tett szert, hogy II. Mátyás király halálos ágyához is meghívták. 1616-ban nőül vette Clementis Mihály lőcsei tanácsos és városi jegyző leányát, Magdolnát, s ettől született Dávid fia, ki szintén orvosnak készült s Leydában, Baselben, Vittenbergában és Padovában1 2 végezte tanulmányait, majd atyja halála után Lőcse város orvosa s két Ízben bírája lön. Felesége révén meggazdagodván, később nem sokat foglalkozott az orvosi gyakorlattal s inkább a busásan jövedelmező bányagazdaságra adta magát. Hogy azonban még 1681-ben is orvosi tanácsadással szolgált az előkelőknek, azt néhány fennmaradt, Andrássy Miklóshoz intézett levele bizonyítja. E levelekben állandóan kegyes pártfogójának (fautor) címezi Andrássyt. Az első levél Lőcsén, 1679. október 22-én kelt s ebben azt írja, hogy a pestis erősen pusztít a városban: naponta 5—10 ember hal meg; a második levélben (1680. nov. 18) azt ajánlja Andrássy- nak, hogy csak használja továbbra is a mellbaja ellen való orvosságokat; a harmadik levélben (1681. szept. 21) végül őszi hashajtókúrát rendel neki, többek közt azzal a megjegyzéssel, hogy a hashajtó pilulákat holdfogyatkozás idején kétszeres adagban vegye. Bizonyos, hogy Sp. Dávidnak csak úgy, mint az apjának, egész Magyarországra kiterjedő híre volt s a Lazarus-tói írt (alább említendő) halotti beszéd is úgy említi, mint „durch gantz Hungara glücklich gewesener Medicus practicus“-! Többek közt Wesselényi nádornak és feleségének, Széchy Máriának (a Murányi Vénusz-nak) is ő volt a rendes orvosa, s akkor is Murány várában tartózkodott, mikor első ízben választották meg Lőcse város bírájának.3 1 Az elsőt Brassóban, 1547-ben, alapította Honter János. — A Spilenberger-féle papírmalomnak, hazai kultúránk szempontjából, rendkívüli fontossága volt, mert ez szolgáltatta aztán a lőcsei híres Breuer-féle nyomdának (több mint száz éven át) a papírost, sőt a bártfai és kassai nyomdának is. 2 Demkó tévesen ír Bolognát. Lásd Weszprémi: I. 172. —Veress (Fontes, Rerum Hungaric. I. 128.) szerint 1653 dec. 18. avatták doktorrá (in philosophia et medicina) Padovában. 3 Ezt a nagy tisztességet is csak húzódozva, hosszas rábeszélés után fogadta el; (1. Hain krónikájában, 373. oldal). A beteges Széchy Mária kikötötte, hogy bármikor szüksége lesz Spilenbergerre, mint orvosra, Lőcse városa engedje hozzá, mit a követségbe menő tanácsnrak meg is ígértek.
