Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
A királyi érintés gyógyító erejéről
A királyi érintés gyógyító erejéről 21 szere (Febrifugum Belae regis),16 ilyen a „magyar királyné zöld kenőcse“,17 továbbá a magyar királynak minden méreg elleni vize (Aqua regis Hungáriáé contra omne toxicum vel venenum), melyről egy 1418. évből származó kéziratban van szó; (nem volt más, mint vérehulló fecskefűnek, Chelidonium majus-nák a kivonata). Egy a 15. század közepéről való német kéziratban pedig, mely a müncheni udvari levéltárban található, azt olvassuk, hogy a magyar király pestis ellen való szernek a recipéjét küldte a pápának.18 II. Ulászlóról följegyezték, hogy magányos óráiban alkimiá14. Részlet báró Gros képéből: I. Napoleon látogatása a jaffai pestiskórházban. 16 Linzbauer említi egyik értekezésében (Gyógyszerészeti Hetilap, 1872., 155.), de nem mondja meg, hogy honnan vette adatát. Ugyanitt azt is mondja, hogy hajdanában nagyhírű orvosság volt a magyar királyné vize (Aqua reginae Hungáriáé), „melyet az özvegy Erzsébet királyné 1380-ban Budán palotájában saját· kezűleg készített s Európa uralkodóinak ajándékozni szokott“. Ennek az állításnak azonban semmiféle történeti alapja sincsen. (V. ö. erről szóló értekezésemmel; Archiv f. d. Geschichte der Naturwissensch., 6. kötet, 250.) 17 Egy 16. századbeli német kéziratban (Ernyey József birtokában) történik róla említés. Klorofilltartalmú növényi anyagoktól („Nussbaum in Laub“, „grüue Wechold Peer“, „Sinaw Kraut“ stb.) volt zöld a színe. Használatáról az van mondva, hogy „Solche Salben gebrauchet für erlamde glider, Und erfrorenen glider, das geaeder darmit zue schmieren; ist auch gut den frawen die in Kindtsbannden ligen, die schoss darmit geschmiertt und sonst zur hitzigen schaed.“ 18 Hogy valóban elküldte-e, az legalább is kétséges, mert régente nagyon divatosak voltak ezek a magas személyek neveivel való játékok. A kis följegyzés különben következőleg hangzik: „Ein kunig von ungern schickt dem babst disz nachgeschriben zu behalten: Nym boley, beyfüss, linden bletter, glich in der grös- sin, vnd pnlffers vnd müsch ymber vnd nim es iij tag nach ein ander zu morgen jn der rechten mausz, so sind ir sicher lang zytt vor der pestelencz.“ (Archiv für Geschichte der Medizin, 7. köt., 1913, 63.)
