Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Zsidó orvosok a régi Magyarországon
Zsidó orvosok a régi Magyarországon Kétségtelen, hogy a zsidó kuruzsló orvosok és orvos-asszonyok genusa még jóval később sem veszett ki; s bár egyelőre több adatot a 17. és 18. századból nem sorolhatok fel, biztosra vehetjük, bog'y a régi időben keresztül-kasul kóboroltak hazánkban. Hiszen még 1833 július 2-án is azt az utasítást adja a helytartótanács Zemplénmegye rendjeinek, hogy minek utána megyéjökben „több Álorvosok és Bűbájosok vannak, kik a lakosoknak nyilvános veszedelmére és kárára tilalmas gyógyításokkal foglalatoskodnak“, annak okáért (úgymint már 1827-ben és 1829-ben is) újból figyelmezteti a megyét, hogy „az illyetén személyeket, nevezetesen pedig a zsidókat és Gálszéeh mezővárosában tartózkodó Magyarka nevezetű asszonyt, minden orvosi és seborvosi gyógyításoktól, úgy nemkülömben Gerhárd Ábrabám és Schvarz Laiser sztropkói fűszeres zsidó kereskedőket minden ollyan gyógyszerek árulásától, melyek csupán csak gyógyszerárosoktól kiszolgálandók, kemény fenyíttetések mellett eltiltsák“.43 Biztosra vehetjük, hogy a régi zsidó kuruzslók nemcsak gyógyítót tak, hanem gyógyszereiket vagy maguk készítették, vagy (a tót vidékről származó olejkárok módjára) a patikákban vett gyógyszert még drágáb ban varrták a páciens nyakába. Már Páriz Pápai panaszkodik a 17. szá zadban,44 hogy az országot hamis bezoárral árasztják el a zsidó házalók. „Híres inkább, mint hasznos a Bezoár“ — úgymond — „mivel többire a Sidók hamissága miatt, kik azt hordgyák, hamis inkább, mint termés a nálunk való Bezoár, mellyet árulnak.“ Németországban is sok panasz hallatszott amiatt, hogy a zsidó doktorok nem elégedtek meg a gyógyítással, hanem a gyógyszerekkel nyerészkedtek is. „Dann es ist unlaeug- bar“ — írja 1582-ben a már említett Lonicer frankfurti orvos — „und mit der Wahrheit taeglich zu beweisen, was die vermeinte Judenaerzte für ein besc-hweherung den Leuten mit verkauffung der Artzneyen, so sie ihnen reichen, machen. Sagen, sie begeren nichts für ihren Rath und Mühe, allein, man solle die Artzney ihnen bezahlen, dann es seyen keine gemeinen Artzneyen und seien auch nicht in den Apotheken zu bekommen; fordern also und nemmen von den Leutben drey oder vier Gulden für geringe Artzneyen, welche sie zum höchsten für drei oder vier Patzen in der Apotheken zuvor geholet haben.“45 Amint az egyetemek kapuja megnyílt a zsidó orvosnövendék előtt, azonnal megcsappant a zsidó kuruzslók típusának serege is, és nem nagy idő múlva már a legtöbb vidéki városunkban ott találjuk a humánus érzésű, öreg zsidó doktor alakját, kit a társaság minden rétege „befogad“. Sajnos, hogy a Bécsben, vagy itthon nevelkedett fiatal zsidó orvost igen sok esetben elvesztette a hazai tudományosság; hogy hirtelenében csak Kaposit, Politzert, Grubyt említsem. Gruby Dávid (1810—1898) megérdemelné, hogy küzdelmes és tanulságos életéről necsak francia, hanem magyar könyv is szóljon. Hosszú és keserves hánytatás után Párizsba szakadt ez a kiskéri zsidó fiú (a pesti piarista gimnázium növendéke); ott Heinenak lett háziorvosa és jóbarátja (egyik 1851-ben kelt levelében tréfásan célozva Gruby apró termetére, azt írja róla a tüdővészben senyvedő költő, hogy „minden baj közül a legkisebbet kell választani, s az én doktorom oly kicsiny, hogy majdnem azt 43 Linzbauer, III. (4), 555. 44 Pax Corporis 272. 45 Peters: Der Arzt stb. 84. Ugyanezt mondja róluk 1638-ban Hörnigk: Politia medica. {Gurít: Geseb. d. Chir. III. 27.) 34
