Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
318 Eégi magyar bonctani kifejezések Pax, 208.). E szó eredetileg a cuscuta europaeát (aranka, bajnevelő) jelenti, mely szorosan hozzátapad a gazda-növényhez. Abaújban és Borsodban ma is H.-nek nevezi a nép a marhahúsban előforduló fehér inas részt v. mócsingot (TSz.) Mátyus (I. 70.) is „tendo“ érte) méhen használja; szintúgy Miskolczi (857.). *Hal.ánk: a halánték régi neve (első adat rá 1627-ből; MNy. 1929. évf., 115.). Maga a halánték szó csak 1742-ben jelenik meg Miskolczi Manualé-jában. *Hálócska: retina; recehártya (a szemben). A Csere: Enc. 156. *Hátgréb-geréb: hátgerinc. Micsoda tulajdonsági vágynak az hát gréb él- lesztő inainak? (Misk. 52.) Azon inak a mellyek az hát grébi veiéiből szármoz- nak, 30 párok (u. ο.). V .g. Grécz. Horgas ín: a comb hajlító izmainak inai, a térd alatt. V. ö. NySz. *Húgy-ér: ureter, húgyvezető. A savós rész a húgy éren a vesékre megyen (Com. Jan., 51.). *Ikrás hús: glandula. Eácz: Borb. 62. * In-víz (?) Mások ismét az in víznek sós és mérges voltából hozzák le a kösz- vénynek eredetét (1715; Csúzi Trag, kézirata, 17. lap). Lehet, hogy csak toll- hiba „íz-víz“ helyett (1. ezt). *Iz-víz. Iz-víz ellen való víz. (Csiks. 220.) A NySz. is felhoz egy adatot és kérdőjellel „sanies, Eiter“-nek értelmezi. A Csiks. illető helye ellentmond ennek az értelmezésnek. Ts. M. könyvében is előfordul: „Gliedwasser“ (izületi savó) értelmében. (Sz. K.) Eácz: Borb. (41. 1.) szerint is ízvíz a. m. synovia. Ize sütés: Ízület, articulatio. (Eácz: Borb., 6.) Már Molnár Albert is használja. * Járomcsont: os zygomaticum. (Eácz: Borb. 18.) *Joh: hepar. (Sz. Molnár.) Ugyan megindult és felbuzdult az én szívem és jo- ham is fáj belé, úgy keserülöm. (Bornemisza Péter: Negyedik rész az evan- gyéliomokból stb., 253.) Ebben az értelemben nincs meg a NySz.-ban. *Kereszt-tetem: os sacrum, kereszt- csont. Mikor az lónak forsabaja irkezik, tehát az kereszt tetemin.... áltál kői vönny. (M. P„ All. L. 1906., 213.) *Kapu-ér: vena portae, „kapu-viszér“. Az eledel a vér tsináló érből a kapu érbe... foly. (A Csere: Enc. 145.) *Kézgyökér: carpus. Eácz: Borb. 36. *Könyök-búb: olecranon. Ha valakinek a könyöke meg-vágattatik, úgyhogy az könyök búb-is el-vágattatik. (Misk., 206.) Kötő: ligamentum, „szálag“. (Eácz: Borb. 43.) * Kötő-ín: ligamentum. (Misk. 22.) * Középhús: perinaeum; gát. Eácz: Borb. 267. *Kristály; szemlencse (lens crystallina). A Csere: Enc. 156. Lábgyökér: tarsus (Eácz: Borb., 39.) Lábnak kásája: lábikra. (Misk. Man.. 266.) *Lélekeres: arteriosus. Lélekeres és melegebb vér. (A Csere: Enc. 150.) * Lélekér: arteria, verőér. A tej a szívtől a lélekereken a tsetsek makkotskaiba űzetett vérből leszen. (A Csere: Enc. 150.) *Magló hölyagocska: ondóhólyag. (A Csere: Enc. 150.) Magló lélekér: arteria spermatica (u. ο.). Makkocska: mirigy; glandula. Takony tsinalo makkotskak. (A Csere: Enc. 148.) A torok-gyék, mellynél a torok járásában lévő makkotskák (glandulae, Drüsen) megdagadnak. (Patik. Luk. 47.) Mása: secundinae; méhlepény + magzatburkok. Ha a szülés után a mássa (secundinae) lassan mozdúl (PP. Pax. 233.). *Mátra: secundinae. Ha a gyökerét a farkasalmának megfőzöd borban és azt iszod, havi kórságot, bent szorult mát- rát, megholt gyermeket ki hoz. (Orv. K. 111.) Ha gyökerét (ugyanannak) ruhán által, avagy gyapotton beadod az Asz- szony ember testében, havi kórságot és bent maratt mátrát ki hoz (u. o. 112.). Mátra vagy nádra uterust is jelentett, továbbá globus hystericust (1. a Eégi magyar betegségnevekről szóló értekezésemet). *Méh-anya: uterus. Méhanyárul: áz- tosd meg borban az földi tököt, add be innya. (1564?; Gyógy. 1880., 107.) *Nádra-pogácsa: méhlepény. (Eácz: Borb. 101.) *Nagy életér, nagy ér: aorta. (A Csere: Enc. 146.; Eácz: Borb. 48.) Nevetlen (vagy Nevendékeny) ujj (már Molnár Albertnél), Orvos-ujj, Deákujj: a negyedik ujj. Érdekes, hogy a „nevetlen ujj“ kifejezés majdnem minden rokon ázsiai nyelvben előfordul, sőt az indoiráni és keletázsiai nyelvekben, perzsában, tibetiben, kínaiban stb. is. Az orvosujj-ra Simonyi Zsigmond (Nyr. 26. k., 35.) azt a megjegyzést teszi, hogy ez „valami európai babonás hitből keletkezett“. Ősrégi dolog ez! Már a görögöknél megvolt a daktylos iatrikos (— digitus medicinalis), melynek (szintúgy, mint a nevetlen ujj-nak) magyarázatát más helyen adtam. *Nevezetes test: testiculus. Az wydra neuezetes testeet igen haznosnak mon- gyak oruossagba. Ees mykoron lattya hogy kergetyk ewtet ees el nem zalad-
