Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Eégi magyar bonctani kifejezések 319 hat, ewnnenmaga el zakyztja maganak az olyan testeet, mert tugya, hogy azért kergetyk (Pesti: Fab. 65.). *Nyakperec. Egy egy fürdőben nyakig vagy nyakpereczig üllyön benne a patiens. (Orv. K. 1. lap.) *Nyakszün-csont: os occipitis. Misk.- nál két helyen is (9. és 10. old.) előfordul. Sajtóhiba nyakszirt helyett? *Nyelö gége: oesophagus. (Eácz: Borh. 80. és Mátyus, I., 80.) Megjegyzendő, hogy a gége szót régen általában ..cső“ értelmében is használták néha. *Ny elvcsont: os hyoideum. (Eácz: Borb. 25.) Orvosujj: Comenius Orbis pictusában. (Lásd még: Nevetlen ujj.) * Pecsenye: izom. A nedvességek egyéb részeken-is le-takarodnak az emberben, az ereken a petsenyék között, a válla közin. (PP. Pax C. 39.) A NySz. azt mondja e szó magyarázatául: „adeps, axungia; das Fett?“ Ez a magyarázat már eleve sem valószínű, mert a pecsenyét sohasem készítették zsírból, hanem az izmok húsából; s hogy e szó valóban izmot jelent, arra nézve lásd: Pecsenyés hús. * Pecsenyés hús: izom, musculus. Ennek oka ... hideg poshatt nedvességnek vagy evetségnek... a hőr és pecsenyés hús alatt, meg-gyűlése. (PP. Pax 284.) A tagokat a musculusok vagy petse- nyés húsok által mozgatható inas húsok, vastag inaknak megsértése (u. o. 307.). Némelly [túr] a petsenyés húsok között el-fúrja magát (u. o. 310.). * Perec-csont: clavicula. (A ductus thoracicus) mégyen-fel a bal peretz-tsont alá (Mátyus, I., 90.). Pogácsa: placenta. (Weszpr. Báb. 20. és Dombi: Báb. 32.) *Quintus Curtius (Jréf.): membrum virile. Megh iob ha czak akor verték aszoniomnak az alsó részében az quintus Curtiust. (M. P., All. L., 1906., 201.) Remese: intestinum rectum, végbél; tehát nem a mai értelemben. (A NySz.-ban kérdőjellel.) Néha az erőltetésben a gyermekek vég-hurkája, remeséje, kijő. (PP. Pax 331.) * Rostacsont: os ethmoideum. (Eácz: Borb. 16.) *Sár: bilis, epe. A tokotskák a májból ki ment sárt vissza nem botsáttyák. (A Csere: Enc. 149.) Továbbá 1. Seprölék. Süveg: praeputium. Lásd: Fitymány. Szaka: uvula. (V. ö. Nyr. 1918., 82.) *Szaporító mag: sperma. Az borsfiü (borsfű, saturea) szaporitya az szapo- rijto magot. (Weszpr., i. h. III., 238.) * Szár csomó: térdkalács. (Eácz: Borb. 38.) *Szarvas köntös: cornea; szaruhártya (a szemen).. A Csere: Enc. 156. * Szemprém: a szemhéj széle. (A szőr) a szemöldökén, szemprémeken, a fejen és a bőr színén velünk születnek. (Mátyus, I., 79.) Szemérmes test: membrum genitale. Bezerédy Imre írja Eákóczi Ferencnek 1707-ben a német katonák garázdálkodásáról, hogy „Fejedelemséged nagy alá- zatossan megkövetem: a férfiúnak szemérmes testét elmetszvén, meg kölletett abban halnyi“. (Arch. Eák. I. oszt. IX.. 329.) Hasonlóan u. o. 332. *iSzerszám: mentula, penis. Ha a ló szerszáma megdagad (Ts. K. — K. I. 86., lásd Fitymány alatt is). De nemcsak erre, hanem a pudendum muliebre-re is használták (ebben az értelemben hiányzik a NySz.-ban). Az 1728. évi szegedi boszorkánypörök irataiban az egyik vádlott nőről azt mondják a tanuk, hogy „a szerszáma, salvo respectu, nagyobb mint az borjú szája és az dongó bogarak is belepték“. (Eeizner: Szeged tört.. IV., 520.) *Szív-kebelecske: ventriculus cordis, szív-gyomor (A Csere: Enc. 146.). *Szív-zsebecske: auricula (v. marsupium) cordis (A Csere: Enc. 146.). *Tágas ér: vena cava. (A Csere: Enc. 146.) Takaró-háj: omentum, PPB. Ezeket elől az omentum vagy takaró-háj fe- dezi-bé (Mátyus, I., 67.). *Teher: foetus. Geleji K. István írja 1639-ben, hogy egy öreg szolgáló leány a „terhét letette“, vagyis gyermeket szült (Irodtört. Közi. IV., 341.). Az a teher is, melylyel az asszony kérkedett, nem ő tőle való «volt. (1693; T. T. 1900.. 108.) *Test: membrum genitale, pudendum. Az férfiú magzatnak testének bűre kör- nyül metéltesséc (Kár. Bibi. I., 97b.). Lásd: Mátra. *Tetem: borda. (Schlaegli szójegyzék, 24.) *Titok-hely: pudendum muliebre, vagina. Nádasdy Tamás két pessariumot küld (1540-es vagy 50-es években) a feleségének, „kit La műszert] az titokhelyre kell boczatani“. (Történ. Tár, 1878., 187. 1.) *Torokdió: epiglottis; das Zäpflein im Hals. (PPB1. 356.) *Torok-gége: oesophagus, bárzsing. Torok-gége, mellyen az étel, ital a gyomorba mégyen: stomachus PPB1. (Sto- machus-nak nevezték régen a bárzsin- got is.) V. ö. Nyelőgége. *Tökerszénye: tunica testiculorum. (PPB1.)
