Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Eégi magyar betegségnevek 309 morrhoides) folyni kezdenének (u. o. 191.). A süly megállóit benne és felfordult a mellére s az fojtotta meg. Felyiil fordult a süly (Szádeczky: Bethlen Kata írásai, 328—329.). V. ö. Kijáró bél, Folyó süly, Yaksüly. 2. Syphilis. (A frantzút) a köz nép helytelenül nevezi sülnek (Domby. 652.). Alföldi népünk, kivált az arcon keletkező, bnjakóros fekélyeket ma is sülynek nevezi és lehetséges, hogy az a 16. száz közepéről való ráolvasás, mely a MXy. 1913. évf. 87. old. olvasható, szintén a syphilisre vonatkozik. 3. Condyloma, cimbalomszög. Az ajakan levő gombos tsomó, mellyet némellyek sülnek szokták nevezni (Misk: Man. 432.). Y. ö. MXyelv, IY. 41. 4. Blennorr- hoea? Az nemző testében való süly miatt házasság szerént vele az férje nem co habitál . . . Az testében való süly miatt nehezen vizelhetik (1633; Tört. Tár, 1909. 427.). 5. Carcinoma; lásd Eáksüly. Mint látjuk, a sülynek sokféle jelentése volt, csak úgy. mint ma. (Liszt Xándor közlése szerint a hajdúmegyei nép a ser dűlő korban keletkező skrofulás vérbajokat: fülfolyást, ozaneát, mirigy- daganatokat. gümős csontbajokat általában sülynek nevezi. így lehetett ez régen is) 6. Actinomykoma (lásd Gnga). 'Sümölcs: szemölcs, verruca. A sömö- rÖgrül ... és a sümölcsről (PP. Pax, 304.). A sümölcsöt ami illeti (u. o. 305.). U. o. a 306. lapon még négyszer. Sii- möltsről (Házi orv. 133.). *Szájrekkenés: trismus. Ez a nyavalya száj rekkenésnek neveztetik, és a ló e miatt sem nem ehetik, sem alkalmasan nem ihatik (Patik. Luk. 68.). Szájrothadás: 1. Stomatitis ulcerosa (lónál). Rohlwes 1814. kiad. 18.; Csapó, 220 (embernél). 2. Ragadós száj- és körömfájás, marhánál. (U. o. 139.) •Szaka: görvélyes. dagadt mirigyek a nyakon. A bőr alatt való tsomózásokról, mellyeket igaz néven szakáknak hívnak, deákul scrofulae (PP. Pax, 289.). Szemlátomást apasztja mind a gelyvát, mind akarmelly szakát (u. o. 290.). Mint bone- tani kifejezés = uvula, nyelvcsap (PPB. 1762). Y. ö. Disznószaka. Csomózás. 'Szakadás: hernia, sérv. Szakadásról, vagy bélnek le-ereszkedéséről (Házi Orv. 115.) Továbbá Csapó: Fiiv. K. 17. és 245Y. ö. Szélszakadás. •Szalonná* fékéin: ulcus lardaceum („az a fekély, a mellynek a teteje, avagy a feneke ollyan forma, mint a rothatt szalonna, avagy a rothatt sajt.“)· Ráez: Borb. 258. •Szalonnás nyak, szalonna-nyakú ló: der speckhals. (Ts. Μ. — K. I. 100. 7.) Ma is használatos kifejezés: elzsírosodott, terhelt nyakú, rendszerint nehéz igáé lovak tulajdonsága. 'Szaparnyica, szopornyica: takonykor; (a mai állatorvosi nyelvben „szopornyica“ csakis a kutyák humtos fertőző betegségét jelenti; de „taknyosság“ értelmében ma is több helyen használja a nép; lásd TSz.). Ez esztendőben . . . legalább ezer forint érő kárt vallottam; csak magam paripám kettő megszapar- nyiczáesodék, szekeres lovam is kettő megszaparnyiczásodék (1682; Yass: Xapl. 28.). Ugyancsak „takonykor“ értelmében használja Rohlwes (1814. kiadás, 71. és 78.) továbbá egy 1663. évi szepesmegyei statútumban („Quandoquidem multi scabiosi, morbidi ac muscosi vulgo szopornyiczds vocati ex pecoribus et equis in nonnullis possessionibus istius comitatus repe- riontur“ stb.), mely elrendeli, hogy az ilyen fertőzött állatokat a többiektől el különítve tartsák a gazdák. (Kolosvári és Óvári: Corpus statutorum, Π. (1) 238.). *Száraz betegség: 1. Tüdővész. Száraz betegségben vagy hectica febrisben minő inkább fogyván (Kom. Diar. 85.) Csapó: Füv. K. 43.. 250. 2. Apró gyermekek elsorvadása (marasmus, atrophia) helytelen táplálás 6tb. következtében. Magyarországban a himlőn kívül legtöbb gyermeket öl-meg az úgy nevezett nagy-hasií száraz betegség, deákul atrophia. frantziául carreau (Grant-Benkő, 103.). Továbbá Csapó, u. o. 44. •Száraz fájás, Száraz fájdalom: 1. Phthisis. 1703. esztendőben halálra bete gedvén az phtysis és pleuritis, avagy száraz- és oldalfájás rajta erőt vévén ... e világból kimúlt (Kom Diar. 79.) 2. Köszvényes és csúzos fájdalom, szaggatás. csontszaggatás; (a nép ma is használja ilyen értelemben). Száraz fájdalom ellen: fölfábul való csimaszokal törd öszvö olajjal, azzal kenyed. (1564! Gyógy. 1880. 106.) Ha ollyatén fájdalom ... a váltakban, válllapockákban. holnok alatt, könyökökben, kezeknek fejében találtatik, azt ezáraz fájdalomnak, deákul artritisnek mondják (1715; Csúzi Trag. ΓΠ. r. 12. pont.). Száraz fájdalom vagy podegra ellen (Orv. K. 14.). Lásd még: Járovány száraz fájdalom. *Száraz halál: phthisis? Száraz halállal világból nem múlhat. (R. M. K. YI. 106.) •Száraz hideglelés: fehrls hectica (PPB). tüdővész *Száraz kórság: a szarvasmarha raga dós tüdőgyulladása. (Patik. Luk. 105.) *Szárazság: phthisis pulmonum, tiidő- vész. Nehéz lelekzet wevoknek, sarat- zagh es oldalnak faiasza ellen is io (Madács: Házi apateea 1608. Yeszprémi: Succincta etc. ITT. 233.).
