Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Függelék

308 Régi magyar betegségnevek tem volt rajtam... számtalan törött vér és sárvíz jött ki“. [Batthyány Boldi- zsárné 1569-iki leveléből.] Az kinek tes­teben meghgiogiult seb hellyerűl sááruíz jön ki. [Akad. kéziratt. M. cod. Kis. 8-rét, 10. szám, „Gyógyszerek“, 13. old., XVII. száz.] V. ö. TSz. *Sennyedék: scabies, rüh. Bizony en­gem az senyedék annyira meggyötrő stb. (1556; Xád. Lev. 15.) A betegség to­vábbi leírásából kiderül, hogy Nádasdy Tamás riihös volt s a XySz. adatai közt is több olyan van, mely a „senyedéket“ viszketegséggel járó bajnak mondja. Ennélfogva a NySz. „geschwür“-értelme- zése mellé még az is odateendő, hogy; „krätze“. Csorba (Hygiastika, 39.) szin­tén sennyedéknek nevezi a rühöt. V. ö. Sinnyedék. *Sérés, Sérhés, Sérvés, Sérülés: 1. Her­nia, sérv. Az bél és (has)hártya séréso ered az igen s mód nélkül-való erőlte­tésből (Misk: Man. 125. s még számos más helyen). Minden sérhés munkamivi okból származik, azért a sérhültek semmi igen megerőltető testi foglala­tosságba ne avatkozzanak. (Horvát, 235.; u. i. sérvés-nek is írja.) Lásd továbbá Csapó: Füv. Kert 19. és Misk. 124. („sé­rülés“). Kadara felől azt írhatom Ngodnak: azelőtt hogy nála voltam, ak­koron a sérülésről vala betegsége és nya­valyája (1562; Zemchej Orsolya levele Nádasdy Tamásnéhoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.) 2. Az gyermököt sok asszony embörökkel láttattam meg ha­lála után. Kik azt mondották, hogy sér­vés miatt holt meg, kik esmeg, jeles­ben szentmiklósiak, hogy a mastani idő­ben az gyermökök mind azonképpen halnak meg... Halála után az gyer- möknek tompora, háta teljességgel mind elkékült vala: innen itéltök, hogy sér­vés miatt lett volna halála. (1554; Pe- lerdi Adám deák levele Nádasdy Ta­másnéhoz. Orsz. Levéltár; Nádasdy lev.) Lépdaganat? (V. ö. TSz. és MNy. VI., 465.) Mindezen példák azt is bizonyít­ják, hogy a MNy. 1916. évf. 182. old. em­lített sernes-1 nem sernesnek, hanem sérvésnek kell olvasni. Serke, Serte, Serteldb: ekzema coro­nae, a párta bőrének gyulladása (lónál). Rohlwes, 1814. kiad., 43.; Lencsés: Ezer­mester, utolsó füzet 126. Serte, Serteldb: lásd Serke. Sertepállds (sertésbetegség): ekzema? (Rohlwes, 1814. kiad., 171.) *Sérülés: lásd Sérés. Sérvés: lásd Sérés. *Sikbélü: „hasa-folyásos, hig-hasu, lientericus“ (PPB.). Lienteria: ha has­menés alkalmával emésztetlen béltarta­lom is távozik. * Sikolt ó hurut: pertussis, szamár hurut. (Domby, 363.) *Sindevész nyavalya: morbus chroni­cus. (Nyúlás, 23.) Sinnyedék, sinnyedékes: sennyedék. Ha... a fő meg kenetik [véle], a pokol sinnyedeg (rüh) tölle meg gyógyul. (A. Csere: Enc. 240.) Hog ő sinniedékes va­rát le vakarnáia (Mel: Jób 56.; NySz.) Na ama n vala ·.. rut, sinnyedékes, va­ras (Mel. Sám. 381; NySz.). V. ö. Sennye­dék. Sip. Révai Miklós nevezte így a mai sipolyt, fistulát. (Török: Hazánk, I. 363.) Skdrldtos hideg: vÖrheny. (Rácz Sá muel használta először.) Sóban van: beteg. (A sóval való meg­rontással függ össze. Régi boszorkány- pöreinkben többször előfordul s a nép ma is használja néhol.) Bővebb magya­rázatát lásd Kertész Manó: Szokás­mondások, 82. *Sós nedvesség: ? Sós nedvesség ellen (1564?; Gyógy. 1880., 108.) Sömör: lásd Vadsömör. *Sömörög: herpes sömör. A sömörög- ls mind rútittya, s mind pedig viszke­tésével nyughatátlankodtattya a testet (PP. Pax, 304; továbbá Perlici: Med. paup. 27.). Megjegyzendő, hogy népünk manapság s kétségkívül régen is nem­csak a sömört, hanem más ehhez hasonló bőrbajokat is s.-nek nevez. Srint, Strint. Paterson Hain eperjesi orvos írja a 17. sz. második felében, hogy a magyarok közt különösen két betegség gyakori: az egyik a csömör, a másik pedig a strint, „quem semper in ore habent et omnem vel in ore, vel in gutture vel ano tumorem vel inflamma­tionem srint appellant, interim istius etymi rationen ipsi reddere non valent“ (Miscell. cur. medico-phys., Annus II., Francot'. 1688., 55.). Sajtóhiba süly he­lyett (lásd: Ernyey, MNy. IV., 41.), mely még száz év múlva is speciális magyar betegségként szerepel a német orvosi nyelvben. („Die Srint ist eine in Un­garn sehr gemeine Krankheit, die in einer Entzündung und Geschwulst be­stehet, welche entweder in dem Mund, oder Hals, oder auch an dem Hinter­leib sind“, mondja az 1755-iki német Ónomat olo gia medica completa.) *Süly: 1. Haemorrhois, aranyér. Sül­iül való orvossagh: kinek az alfelében süöl vagion, keressen az naranch heyath stb. (16. száz., Ethnographia, XI.. 271.). Igen sokszor e nyavalyában ditsérete- sen használt az ér-vágás ... ha vagy a süly a férfiban, vagy a hószám az asz- szonyban nem foly (PP. Pax, 111.). A véghurkában való sülyről (u. o. 161). Ha az alfelén való sülyös erek (hae-

Next

/
Oldalképek
Tartalom