Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar betegségnevek 295 francú. — Némelyek szerint a francúszó az oláhból került át hozzánk (francos“, mikor még az oláh nyelvben megvolt a régi -us és -ti végződés). Megjegyzendő azonban, hogy nálunk a franca és feránca alak is járta (a Dunántúl stb.). Mindezekről lásd nyelvészeti folyóiratainkat, a francusok vizéről pedig „Régi magyar gyógyszernevek“ c. értekezésemet. *Francvar: syphilis. Morbus pestiferos qui franczvar dicitur (1498.). Hadnagy Bálint munkájában: (1. a „Syphi- lis-endemiák Magyarországon“ c. értekezésemben. V. ö. XySz: ,.Francuvar“.) *F átadás: dyspnoé, asthma. Erdélyi uram... az föladás miatt nyomorog (1622; Kár. Oki. IV., 183.). A XySz-ban felhozott példákban sem „suffocatio er- stickung“, hanem a föntebb közölt értelme van a „fúladás“-nak. *Fáladozás (lóbetegség): hörgősség. kehesség, sípolás. A fúladozás, avvagy a tüdő föladásról, vagy nehezen lehellésről. melly Kehnek is neveztetik ... [A lónak] a lehellete felette nehéz, és többnyire egy bizonyos hörögéssel vagy süvöltéssel szokott meg történni (Patik. Luk., 54.). *Ful'asztó hurut: pertussis. Domby Sámuel használja először („Orvosi tanítás“, 363. old.). Futosó mirigy: scrophula. Toldy, Üj. ad., 76; Rácz, Borb., 283; Enyedi, 175; Xyulas, 65. *Fúvó féreg: parotitis? A melly lónak a füle meget fúvó férge vagyon (Ts. M. - K. I.. 125.). *Füge-fekély: haemorrhois. A kor- nyol (karniol) a havi folyás és a füge fekély meg állatására igen jo (ACsere: Enc·., 253.). A XySz helytelenül úgy magyarázza, hogy „ficus, condyloma, feig- ■warze“. Kétségtelen, hogy Apáczainak ez a szava a „ficus“ fordítása; ez azonban a régi orvosi nyelvben nemcsak condylomát jelentett, hanem aranyeres csomót is („Est etiam ulcus quod a fici similitudine α:μο{5ροΰς a Graecis, a Latinis etiam marisca nominatur“, mondja Celsus), a magyar szöveg értelme pedig határozottan az aranyér mellett szól. Bartalnál (A magyarorsz. latinság szótárában) Morbus fici — „seggen való süly“ (v. ö. Süly). *Fiigeforma szemöcséng, Fügeszemölcs. 1. Condyloma. (Misk. Man., 239). Frantzos füge-sümöltsek (Rácz. Borb. ; 91.). 2. Caro luxurians (Rohlwes. 1814-iki kiad., 64.). *Fürj-folt: májfolt? Yeszelszki (45. 1.) azt írja a vörös ebszőllő (solanum dulcamara L.)-ről, hogy ,.a bogyói leve szeplőt, fürjfoltokat elveszt az ábrázatjokról az aszszonyoknak, ha vele kenik es mossák, es innét szép-aszszony-szőle- jének is nevezik“. (Ez a szómagyarázat nem helyes, mert tudjuk, hogy a szép- asszonynak külön jelentése van a nép nyelvében és babonás hitében.) *Fürj-monyas szeplő: májfolt Veszel- szki (127.) azt írja a paprikáról, hogy „mézbe keverve a fürjmonyas szeplőt az ábrázatról elveszti“. *Füst csúz:? Az ő áldott szent fejét megesé fene füst-csúz, fene füst-kele- vény (1578; Born.). Wrunc Isten hatalmából meg nem maradhatnac hetuen bet fele fényé füst Czuz (u. o.). Azután még kétszer előfordul benne ez a kife jezés. *Füst-kelevény: lásd Fiist-csúz. Füves: bolondos, eszelős. lm füvessé tsinál vala. (Komáromi boszorkánypör. 1627; Győri füzetek, I.. 332 ) *Gatyáskodni: az ágyat nyomni, betegeskedni. Majthényi György írja (1659.) az öccsének: „Már másfél heténél több, csak gatyáskodom s az ágy fenekét nyomom“. (Szerémi, Emlékek a Majthényi bárók családi levéltárából, 198.) *Gengyetség. Hogy a gengyetséget fontanella által ki-felé húzhassuk. (Domby, 119.) *Genyet: genyetség; pus; eiter. (A violának) az vize __ minden fekelyekn ek genetiet szaraztya. Pécsi Lukács: Kér. szüzek tisztességes koszorúja 1591. (Weszpr., III., 293. szerint.) *Gerént: talán var. .fakadék (MNy„ 1925., 141.) Geréntes (a XySz.-ban.). *Gilra: golyva, struma. (Toldy, Üj. ad.. 77.) *Golyva, gelyva: 1. struma; lásd Gilva. 2. scrophula a nyakon; lásd Csomózás és Golyva-daganat 3. adenitis equorum, a lovak mirigykor ja; lásd Mirigy 2. *Golyva-daganat: scrophula (1742; Misk.). *Gombos csomó: condyloma acumina tum. Az ajakan lévő gombos tsomó (mellyet némellyek sülnek szokták nevezni). Misk., Man., 432. Gondolkodó betegség: melancholia. (Yáli, 13.) *Gonosz rüh. Apáczai (M. Encykl.. 188.) mondja, hogy a „fekete sár“-ból „fene bőrpokol, és gonosz rüh s több effélék erednek“. A G. alatt kétségkívül ugyanaz értendő, amit PPB1. fene rv- hesség-nek (elephantiasis-nak) nevez, vagyis a mai orvosi nevezéktan szerint a poklosság, lepra. Görcsvonás: spasmus. Tagaikban görtsvonást szenvednek, nyavalya kiüti őket (1715; Csúzi Trag., XMúz. levélt, oct. hung.. 159., II. rész. 4. pont.)
