Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Függelék
Régi magyar betegségnevek 283 is csillaggal jelöltem meg ezeket). A sorozatot majdnem vég nélkül szaporíthattam volna, ha minden adatomat, tehát azokat is, melyek a NySz.-ban (bár más példákkal magyarázva) feltalálhatok, közzétettem volna. Sokszor még olyan adatokat is irgalom nélkül elhagytam, melyek néhány évvel öregebbek, mint a NySz.-ban felsoroltak, ha a szótár magyarázata különben világosnak és helyesnek látszott. A következő szószedet, mely csak mellékes eredménye orvostörténelmi kutatásaimnak, a közhasználatú betegségnevek legtöbbjét nem tartalmazza. Ezeket elhagytam. A gyűjtemény ebben a fogyatékos alakjában is fényes bizonyságát adja a régi magyar nyelv gazdagságának. A rövidítések magyarázata. A források legnagyobb része megtalálható a Régi magyar gyógyszernevekről szóló, föntebb említett gyűjtésem elején. Pótlásul itt még a következőket kell hozzáadnom: Báti: Báti János, Az hójagos és veres himlőnek gyógyítására... való út mutatás. Kolozsvárt, 1785. — Csapó és Csapó: Fiiv. K.: Csapó József: Uj füves és virágos magyar kert. Pozsony, 1775. — Csapó: Orv. K.: ugyanattól: Orvosló könyveteké, Pozsony, 1791. — Csorba: Cs. József: Hygiastika. Pest, 1829. — Czanaki: Cz. Máté: Az döghalálról való rövid elmélkedés, 1634. — Diószegi: D. Sámuel: Orvosi füvészkönyv. Debrecen, 1813. — Dombi: Báb.: D. Sámuel: Bába mesterség. Pozsony, 1772. — Grant Benkő: A fekete epés mértékletnek ... leírása. Pest, 1791. — Horvát: H. József: Az orvos mint házibarát. Pest, 1829. — Karúira: K. Kabos, Magyar mythologia. Eger, 1897. — Komáromy: K. András: Magyarorsz. boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. — Madai: Madai D. S.: szükséges oktatás stb. 1739. — Máttyus: Máttyus N. János: A nemzeti lovag. Pest, 1828. — Neuhold: Neuhold Jakab János: Fundamentomos oktatás stb. Sopron, 1736. — Nyúlás: Nyúlás Ferenc: A Radna-vidéki vasas borvizeknek orvosi erejéről. III. darab. Kolozsv. 1800. — Okt.: Oktatás a marhadögnek megelőzésérül. Budán, 1816. — Perlici: Med. paup.: Perlici Dániel: Medicina pauperum. Buda, 1740. — Perlici: Utitárs: Perlici Dániel: Testi békességre vezérlő utitárs. Buda, 1740. — Rácz: Skárl.: Rácz Sámuel: A skár- látos hidegnek leírása és orvoslása. Pest, 1784. — Reizner: R. János: Szeged története. — Sailer: Sailer Vilhelm Károly: Az halálos dögleletnek megvizsgálása, 1739. — Szentm.: Szentmihályi Mihály: Házi orvosságok. Vác, 1791. — Szerémi: Szerémi: Emlékek a Majthényi bárók családi levéltárából. Bpest, 1897. — Szind: A lovak orvoslásáról. Ford. Német Mihály. Pozsony, 1796. — Sz. K.: Szily Kálmán: Az első állatorvosi könyv magyar nyelven (Term. Közlöny, 360. fűz.). — Teleki Lev.: Teleki Mihály levelezése; szerk. Gergely Sámuel. — Toldy: Uj ad.: Toldy Ferenc: Újabb adalékok a régibb m. irodalomtörténethez. (Értek, a nyelv és széptud köréhői. 7. szám, 1871.) — Tolnay: Barm.: Tolnay Sándor: Barmokat orvosló könyv. Pest, 1795. — T. T.: Történelmi Tár. — Ts. M. Tseh Márton: Lovak orvosságos meg-próbált uj könyvetskéje. Lőcse, 1656. — Ts. M. — K. L: Tseh Márton könyvének Kiss István- féle (1797-iki) kiadása. — Vámossy: V. István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. — Vass: Napi.: Czegei Vass György és Vass László naplói (Monum., írók, XXXV.) — W.: Weszprémi: Succincta medic. Hung, et Transilv. Biogr. 1774. — Weber: Amul: Weber János: Amuletum, az az rövid és sziiks. oktatás a dög halálról. Bártfa, 1645. — Weszprémi: Báb.: Weszprémi István: Bábamesterségre tanító könyv. Debrecen, 1766. — Weszprémi: Kisd.: Weszprémi István: A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás. Kolozsv. 1760. — Zsoldos: Zs. János: Asszonyorvos. Győr, 1802. Abag: angolkór. Lásd Ebag. * Aggott (gyermek): angolkóros; lásd Ebag. Agos (gyermek): angolkóros; lásd Ebag. *Alaszáll a bele valakinek: sérvet kap. Enyingi Török Ferencné írja Nádasdy Tamásnénak 1566-ban, hogy küldjön hozzá két borbélyt „oly szerszámmal, kivel az Kata asszony fijának használhatna, mert az napokban az lova igen meg hordozta, beli es alá szállott“. Ná- dasdy-levéltár. (Orsz. Levéltár.) Alatlanság: insomnia. Lásd Disznó- szaka. Alfélén való kelés: sycosis (PPB1). Ez a görög szó a régi orvosi nevezéktanban nem a mai sycosis-t jelentette, hanem a condylomát. * Angliai veríték: sudor Anglicus (járványos febris miliaris, mely először 1485-ben mutatkozott nálunk). Angliai veríték nevű betegség, avagy mérges dögletesség mutatja magát az idén ki. (Pethő G., Magyar krónika, 223.) Antal tüze: orbánc, pokolvar. [Perlici.
