Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
Adattár
Bene Ferencről Horváth István az ő naplójában (1805 aug. 1.) következőket írja a pesti egyetem hajdani hírneves tanárjáról: „Kilentz órakor Eggenberger könyvárasi holtában valók, hol sokáig beszélgettem Bene Ferentz orvosi karbeli Tanítóval. Nagy bötsben tartom ezen korára nézve még Ifiu, tudományát szemlélve pedig Öregekkel vetekedő Polgárnak szorgalmát. Édesen folytak el azon nagy számú órák, mellyeket tavali 1804 esztendőben Politia Medica és Medicina Forensisból adatott letzkéinek áldoztam. Kisugárlott tanítása módából naponként saját tökéletességére törekedő igyekezete: de naponként bimbóztanak elmei tehetségeinkben is nemes igyekezetének teremtményes növényi. Mindég figyelem alatt tartotta érzékenységünket, tudta elménknek tudomány után vágyódó kívánságait böltseu kielégíteni. ~ A himlő oltás körűi való fáradozásai késő Utóinknál tisztöletben tartatják emlékezetét: a veszedelemből kiszabadultak pedig édes érzések között áldani fogják Orvosoknak emberiségét. Örök ditséretére szolgál az is, —- hogy maga jó szántából a Látszatos halálról tavai Magyar letzkéket adnia kezdett, midőn előbb a következendő írás által nyílván meghívta embertársait: „Jövő Vasárnap 10-ik Júniusba az Orvosi oktatásoknak rendelt épületben elfognak kezdődni a közönséges tanítások a hirtelen halál ellen való segítségről, és a látzatos halottaknak feltámasztásokról, és folyta- tatni fognak minden Vasárnap reggel hét órakor. Ezen tanításra megjelenhet, kiki az említett veszedelemben forgó embertársának segedelmet nyújtani óhajt. Ex concessu Facultatis die 3io Junii celebrato 1804. Decanus. m. p. et Facultas Medica R. Sc, Universitatis Ung“. — Számos Ifiuság és sok jeles külömbféle rendű férfiú jelent meg oktatásaira. — Mindenkor fontosán, velősen, érzékenyen, világosan rajzolta élőnkbe magát először a látszatos nagy hertelen halált, azután pedig annak igazi okát, és végre az ellene való segítséget. Szavait, hogy annál inkább behatnának jó mélyen elménkbe Próbatételekkel érezhetőbekké tette. Szóval: nagy iparkodását, szorgalmatosságát, tudományait még ellenségei sem tagadhatják meg tőle. Mit nem várhat még idővel illyetén okos és dolgos tagaitól az emberiség, a tudományi kar, és amit legelőször köll vala említenem: a Magyar Haza1?“ * Benéről még a következőket kell kiemelnünk, Horváth István jellemzésével kapcsolatban: Bene Ferenc volt az, ki 1840 július 25-én az orvosi kar ülésén indítV ványozta, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlések tartására tömörüljenek. Bugát Pál közreműködésével ő készítette elő az
