Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)

Adattár

Bene Ferencről

289

első vándorgyűlés dolgait, programját (1841 május 29—31.). A gyűlés előestéjén történt, hogy Bugát előterjesztésére aláírási ívet bocsátottak ki o egy Magyar Természettudományi Társulat alapítására. Rö\űd idő alatt 134-en kötelezték magukat, hogy a Társulatba belépnek. Az alakítógyűlést ugyanazon év június 13-án megtartották, a tisztikart megválasztották, az alapszabályokat megvitatták, elfogadták s június 21-én megállapodásaikat hírlapilag közölték. Ámde a Társulat teljes működésének megkezdése nem haladt előre oly gyorsan, mint megalakítása. Akadályba ütközött alapszabályainak jóváhagyása. Az akadálytámasztásnak lehetett politikai oka de volt alaki oka is. Politikai volt a bizalmatlanság minden magyarországi egyesülés iránt, mert a felső hatóság attól tartott, hogy a legártatlanabb62. Bene Ferenc (1775—1858.) Ermény rajza után litliografálta Lántz.

nak látszó társulat is idővel politikai célok szolgálatába állhat. Alaki oka volt, hogy a Társulat alapítói elmulasztották felsőbb helyen engedélyt kérni arra, hogy a Társulat — tagjainak — oklevelet adhasson ki. Más kérdés, hogy vájjon az oklevéladhatás jogának megadására valóban szükséges volt-e három évnél tovább tartó megfontolás'? S vájjon mennyi idő kellett volna, ha nem sikerül István főherceget, „a természettudományok barátját és művelőjét“ megnyerni a Társulat pártfogójául? A főherceg iránt érzett hódolatból történt, hogy a Társulat elnöksége utolsó fölterjesztésében a Társulat címe elé a „királyi“ jelzőt is fölvette és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapszabályainak jóváhagyása 1844 október 22-én Bécsből leérkezett.

Bene Ferenc volt az első magyar tudományos író, ki szakszerűen foglalkozott a gyermekek testi nevelésével és iskolai tornáztatásával. „Ele-