Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
A királyi érintés gyógyító erejéről
A királyi érintés gyógyító erejéről 19 második napján gyógyította, számszerint kilencszázat és tizenötöt, mely dolog felől igy érts: Az francia királynak oly tulajdonság adatott (Istentől vagy honnan? — tégy ítéletet) nemzetségről-nemzetségre, hogy amaz embernek torkán támadott golyvákat, kezének csak illetésével meggyó* gyittya, minden orvosság nélkül, (sőt) az mi nagyobb, amaz undok varakat, kiknél ember soha rútabbat nem láthatott. Efféle búcsújárókat nagy számban talál az ember minden időben itt Párizsban, az kik alkalmas időt várnak a királyhoz való menetelre, hogy meggyógyíttassanak.“14 A szűkszavú és józan felfogású magyar nem veszteget szót a szertartásra, melyet végignézett, pedig az elég érdekes volt. A betegeket már korán reggel összegyűjtötték, a király orvosai megvizsgálták őket és azokat, kik nem voltak komoly betegek, visszautasították, a többieket pedig — imádságra kulcsolt kezekkel — letérdepeltették. A király előzetesen meggyónt és megáldozott, azután nagy kíséretével, hercegekkel főpapokkal, gárdistákkal bevonult a terembe s mindegyik betegnek az arcát a kereszt jelével jelölte meg, jobb 13. IV. Henrik francia király megérinti a skrofulás betegeket. (André Dulaurens képe.) kezével a beteg homlokától az állig s egyik fülétől a másikig haladva, közben azt mondván: Le roi te touche, Dieu te guérit (a király érint, az Isten meggyógyít téged!). E művelet alatt a király első udvari orvosa a beteg fejére helyezte kezeit. (13. ábra.) Mikor a király távozott, a kincstárnoka mindegyik skrofulásnak alamizsnát adott, azzal a figyelmeztetéssel: „Priez Dieu pour le roi!“ (Imádkozzál Istenhez, a királyért!) A szertartás befejeztével három nedves törülközőt hoztak, melyekkel a király megtisztogatta kezeit és pedig először avval, mely ecettel volt átitatva, aztán avval, amelyik tiszta víztől volt nedves s végül a narancsvirágvizet tartalmazóval. A francia királyok évszázadokon át makacsul ragaszkodtak ehhez a robotszerű szertartáshoz, mely nekik világraszóló reklámot szerzett, hiszen még a német skroflisok is nagyszámmal keresték fel emiatt a francia udvart! A kiskorú XIII. Lajosról följegyezték, hogy felavatása alkalmával (alig tíz éves korában) nyolcszáz skrofulás beteget volt kénytelen ilyenformán „megkezelni“. A szegény kis fiút, minekutána két-három bete get megérintett, undor fogta el, ösztönszerűleg meg akarta törülni a ke14 Szamota: Régi magyar utazók Európában (1892). 176. 2*
