Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 2. - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 122. (Budapest, 1929)
A húslátók
A húslátók a végre, ha ép-e a marba és nem gáncsos, avagy kövér-e vagy hitvány. Hogyha hitvány, ne engedjék levágni, hanem hajtassék gulyásokra, mely gulyát valamikor akarják s reá érkezhetnek inspektor uraimék mezőben is megvizsgálhassák s pásztorokat hitök után examinálhassák a munkában kifáradott, megbéniilt marhák felől. 3. Tilalmazzák meg húslátó uraimék mészárosokat, hogy határunkon hizlalt marhát, kik városunk becsületére és lakosoknak kedvekre s hasznokra lehetne, szép és kövér, ne engedjék azt lábon akármely sokadal- makra ide-amoda elhajtatni és úgy eladatni, hogy ne kényszeritettessék azáltal a nemes város lakosa jó pénzéért rósz húst venni és hogy aféle tőzsérség miatt marhának szűk voltáról mészáros uraiméknak ne lehessen panaszolkodni, mert kiilömbözik a tőzsér a mészárostól. Hogyha pedig külömbet cselekedne valemely mészáros, arról szorgalmosan examinálják a pásztorokat és a cselédjüket et comperta veritate megbüntessék érette, mivel nem ok nélkül engedte meg a nemes magistratus gulyájoknak határunkban való pascuatiojukat (legeltetésüket), régi boldog időkben az sem lévén szabad. 4. Arra is vigyázzanak húslátó uraimék, hogy régi statutum szerént mészáros uraimék marhát ide be a városban ne vágjanak, hanem kívül a hostáton (a külvárosban), város tisztaságára nézve, mint régentén marhavágóhidon, hogy azzal ne adjanak okot a panaszra rút bűzzel szomszédságuknak. 5. Az tehénhúsnak fontját, ha szép, négy magyar pénznél feljebb mérni ne engedjék, ha slejtesebb, két krajczáron, ha ugyan felette slejtes lenne a hús, kit netalántán akaratos mészáros huslátó tiszt hire nélkül levágna, azt confiscálják, és az raboknak, ispitálybeli koldusoknak osszák el. A bornyuhusnak pedig, minthogy articulusok is azt dictálják, egy pénzzel legyen feljebb fontja tehénhusnál, azért fonttal mérettessék és egy pénzzel feljebb. Bárányhus, ha szép, négy pénz, ha slejtes, három pénz, ha pedig felette slejt, confiscáltassék és íigyefogyottaknak osztassék. Friss disznóhus pecsenyének fontja hat pénz, id est három dénáron, mind télbe- nyárba és az aprólékjának négy pénz, id est 2 dénár. A száraz szalonnának pedig fontja lészen az szűk időre való nézve tizenöt pénzen. Sós húst pedig senkinek inspektor uraimék, szalonnán kívül ne engedjék árulni akármely időben is és táblákon megfeketedett húsokat is, hasonlóképpen parancsolja tovább a nemes magistratus, hogy valamint bárány húsokat öt s hat székekben árulnak, nem gondolván azzal, hogy egyik vagy másikra vág vagy metszi mészáros uraimék közül, úgy continuo tehén húst is annyi székekben áruljanak, hogy város lakosa szükséget ne lásson. 6. Tudván azt a nemes magistratus, hogy mészáros uraimék szántásban, vetésben és egyéb ahhoz kivántató munkákban szorgalmatos gazdák, mely gazdaságukat ökör marhával szokták végben vitetni, azokáért akarja és azért adja instructioul húslátó uraiméknak, hogy aíéle igavonó marha kiilönböztettessék a mészárszékre vitetett marhától, minthogy lovakat, mint más egyéb városokban, itten úgy nem lehet tartani, tehát ökörrel kényszeritetnek szántani, az pedig, hogy alkalmatosabban lehessenmeg, vagyon az nemes városnak lakatosa, városi bélyeget metszettessenek és azzal bélyegezzék meg az igavonó mészáros uraimék marhájukat. 7. Hogy az húsnak szebb és kövérebb volta kitessék, húslátó uraimék az faggyút tagokból odahaza vagy a vágóhídon mészáros uraimék kiszedni ne engedjék. 159
