Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
49 ország polgári és bűn tető-törvény hatóságai számára volt szerkesztve. Ezenfölül megengedtetett e tevékeny férfiúnak az egésség ügyi-szabály okát a m. kir. helytartótanács leltárából összegyűjteni. Királyi határozatok 1751. Nov. 2. és 1751. Dec. 16-áról. *) A m. kir. országos kormányszék — mint már előbb említve volt - a politikai igazgatás minden ágában megegyezett az egyesek e törekvésével, és az 1752. Oct. 20-iki királyi határozatban a „hivatalos, díjazott m e- gyei orvosok és sebészek“ behozatala, az országban mindenütt legsürgetőbben elrendeltetett. — Mivel: (Codex Tom. II. pag. 270. Nr. 378.; — pag. 277. Nr. 379. ; — pag. 279. Nr. 384.) Külországokból kiképezetlen alorvosok jöttek be hozzánk, kik hazánkban helységről helységre járva ,lnrors z ág o s vásárokon — „mint foghu- zók, hályog-szúrok, csonttörést-gyógyitók, füstölők, kenők , érvágók, sérv- és kőmetszők“ — kontárkodtak. Az akkor átalános érvényű nézet szerint: hogy t. i. a nyilvános országos vásárokon a szabad üzlet meg nem zavartathatik (a vásári jövedelmek kisebbítése nélkül), azok garázdaságának — az orvosi viszonyok mindenütt kezdeményezett szabályozása daczára — sem lehetett gátol vetni. Királyi határozatok 1756. Jul. 29. és Dec. 6-rói. (Codex Tom. II. pag. 325. Nr. 438. ; etc.) Hogy ezek ellenében, az ország lakosainak biztos orvosi segély nyuj- tathassék, (mint már említve volt) a sebészeknek több rendbeli czéhszabadalmak adattak; — a sebészi műhelyek eladhfatása megengedtetelt; a művészetnek különbeni gyakorlása a m. kir. helytartótanács égésségügyi bizottmánya vagy rendes főorvosok előtt ^teendő vizsgálattól tétetett függővé ; — végre aczéh-bei felvétel sem annyira a k e n ö c s ö k és tapaszok elkészítésétől, mint inkább a sebészeti ismeretekből tett vizsgálat eredményétől függött.— Királyi határozat 1761. Jul. 14-ről. (Codex Tom. II. pag. 380. Nr. 499.; — pag. 382. Nr. 581.) Magyarország iránt valóban anyai gondoskodással viseltető Mária Terézia királynő (hihetőleg Dr. Per 1 iczy kérelmének következtében) a nagy szombati e g y e t e mn é 1 1769. Nov. 7-ről kelt elhatározással „or v o s-s e b é s z i- kart“ alapított **); — 1770-ben a „Generale normativumSanitatis“ lön kiad\a *) Az ide vonatkozókat lásd a zárszóban. "’") E szerint tehát az orvosikar létezésének 99—ik évét éljük — és a kővetkező évnek „November 7-ik napja“ nagy királynénknak Mária T e r é z i a-nak , mint „orvosikarunk“ alapítójának hálaemlékezetére szentelendő. Egy — a kar irattárábó 1 merített, magyar és latin nyelven irt emlékirat, díszítve a bold, királynő arczképével ama napnak az összes magyarhoni orvosok részéről kívánatos és szívesen látott emléke leendhetne. Azon emlékirat tartalma: a követett tantervek fokozatos fejlődésének mozzanatai ; a* egyes tantárgyaknak időnkénti behozatala ; azon munkásságnak előterjesztése , melylyel a kar a közegésségügy fejlesztésében már kezdete óta részt vett; az orvosikarnak működése „mint müteles és legfelsőbb fölülitélő közegnek“ minden orvostörvényszéki esetben; a hallgatóknak teljes és sokoldalú statistikai kimutatása; az orvosikarnak alapittatása óta itt működött rektorokról (ezen karbéliek sorozatából), dékánokról, jegyzőkről és tanárokról emlé-
