Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
42 Alsó - Austriát és Morvaországot is érte, — ez okból a morvái országos kormányszék indítványozására 1749. Martius 20-ikán cs. kír. leirat bocsáttatott ki, mely különösen ez ország számára utasításokat foglalt magában a felett: miként irtassanak ki a vándorsáskák. Ugyanezen utasítások, közöltettek a kir. cseh — a kir. magyar — valamint a cs. kir. közös udvari can- cellariával — azon megjegyzéssel: hogy Morvaországban minden leggondosabb intézkedés hasztalanul és hiába tétetik, hacsak ugyan azon időben Magyarország és atöbbi tartományok is hason módon nem intézkednek. 1773-ban Borsod, — 1774-ben Veszprém és Vas megyét, — 1778. valamint 1781. 2. 3. 4-ben egész Erdélyt és honunk legnagyobb részét, — különösen Szegednél lepték el a sáskák; továbbá 1795. Temesvidéke einlíttelik. (Codex Tom. II. pag. 231. Nr. 341.; — pag. 134. et sequentibus Nr. 345. 6. 8., — 352. 7. 9. — 690. 750. 754. etc.) A jelen században az 1810-ik év emlékezetes, mert Morvaország gallóczi kerületében elterjedett rajok által Erdély is a pusztításoknak áldozatul esett. (Codex Toni. III. Sect. II. pag. 298. Nr. 1716.) Újabb időben 1847. volt ismét veszélyt hozó Erdélyre, miután Moldvában a legdusabb vetések tönkre tétettek. — A veszély és kár megelőzésére s elhárítására a m. kir. helytartótanács 1848. Febr. 10-én a pesti orvosikar által kidolgozott — a sáskák k i i r t á s i módjáról szóló népies értekezést — 5000 példányban osztatta ki az országban. (Codex Tom. III. Sect. V. pag. 855. Nr. 3507.; — pag. 891. Nr. 3714.; — pag. 876. Nr. 3723.) A fent említett 1749-iki évből látható: bogy a nemzetközi álláspont már akkor is az egyedüli üdvös módszernek ismertetett el! — B) Kolumbácsi légy — foltos tficsöl — (tipoly); Kriebelmücke — Kolumbatscher Fliege; Sim tilia maculata ül. Ez állatkák felöl a régibb időkből semmi bizonyos sem ismeretes előttem — és csak gyanítva lehet azon chronologiai adatból, mely szerint az 1681-iki áprilisi igen nagy melegség miatt a rovarok iszonytató módon megsokasodtak — e 1 e g y e k r e is gondolni, miután éppen ez időben rajzanak. (Codex Tom. I. pag. 331. Nr. 445.) Mária Terézia császár- és királynét a károk, melyeket az ország alsó határain lakók e legyek által é v e n k i n t szenvedőnek , arra bírták: hogy egy b zottmányt szervezett, melynek feladata volt: e tájékokon tudományos vizsgálatokat és kutatásokat tenni. A vizsgálók akkor azon véleményre jöttek: hogy e megszámlálhatlan sokaságu állatocskák fészkei a sziklák odúi és barlangjaiban, — különösen „a Veterání barlangban“ Mehádia köziében —- lennének, miért is ezen odúk be- falasztattak.
