Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)

II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával

23 A1 s ó-M eczenszéfben egy szegényház; 1672-ben alapítá S z e I ep­ésé n y i esztergomi érsek Pozsonyban az irgalmas barátok kór­házát; és ugyan ez évben jött létre Modorban —Pozsony megye — az ottani polgárok nemes lelkülele következtében polgári ispotály; továbbá még ez évben alapított gróf Yesselényi László Teplitzen — Treuesten megyében — szegényházat; 1678-ban Győrött egy ha­sonlót az esztergomi érsek gróf Széehényi György; 1680-ban Lö- wenburg Katalin grófnő szinte szegényházat Szereden — Nyitra megye —; 1682-ben Horatius Ferencz lön alapítója aszó m- b a t h e 1 y i — Vas megye — polgári kórháznak. Az országnak 1686-ban a törökjárom alól történt örvendetes felszabadí­tásával a jótékonyság szelleme is mindenütt ujult e r ö v e 1 nyilvá­nult ; a mit gróf Kolon its Lipót bibornok, az egész országban átalánosan tisztelt „pater pauperum“ a szegények-, özvegyek-, árvák- éshar- cz os a ink ért tön , az — a hazai történelem lapjaira örök emlékű betűk­kel marad Írva! — Gróf Széchényi esztergomi érsek is 1690-ben szinte alapított Körraöczön — Bars megyében — szent Józsefnek szentelt kórházat. Hogy azonban azon sok ezer harezosnak, a kik v,éres csaták és ostromok alkalmával megsebesittetiek, betegek-, bénák- vagy örrökké munka- képtelenekké lettek — sorsa enyhíttessék s nekik valami menhcly biztositas- sék, — I. Lipót császár és király 1696. Aprilis 2-án „játék“ vagy „szerencse vedrek“ felállítását hagyta helyben. Tagadhatatlan, hogy az országnak akkori rongált állapotában a gyűjtésnek e neme — a kényszer-adó kikerülésével — a legalkalmasabb — és czélja valóban nemes volt! Ezen a nyomor enyhítésére szentelt intézetek még további felsorolása 1700-tól nem e müvecske feladata, itt csak Magyarhon jótékony intézetei­nek azon összeállítására lehet utalni, melyet a szenvedő emberiség legünne- peltebb jótevője, boldogult József föherczeg, nádor, 1846-ban a in. kir. hely­tartótanács Mártius 17-ikén 8949. szám alatti kibocsátványával elrendelni ke­gyeskedett. Aszenvedö e m beríség eny hi tőinek tökéletes Plutarchját volt szán­déka adni az országnak; de a magas Maecenas meghalt. Az országos törvényha­tóságok által beküldött anyag nem volt elég kimerítő, s ennélfogva azt to­vább kiegészíteni, tüzetesebben tárgyalni, és befejezését eszközölni lehetlen vala; de — hogy mégis a feledékenység fátyola ezt el ne takarja, a magas pártfogó elhunyta után sokára — csak mint más tárgy mellékletét lehetett kiadni. *) (Codex Tom. I. pag. 379. Nr. 469. ; — Tom. III. Sect. V. pag. 698. Nr. 3669.) A jelenlegi királyi ministen kormány szárnyai alatt kétségenkivül az idő csakhamar beköszöntem!: midőn Magyarország, hasonlag Europa többi államaihoz — ösrégi és újabb jótékony intézeteit egy kü- 1 ö n kimutatásban nyilvánítani és azok alapítóinak ünnepelt neveit az utóvilág számára fenntartani fogja! *) Lásd : Statistik des Medicinal-Standes, — der Kranken- und Humanitäts-An­stalten etc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom