Linzbauer Xav. Ferenc: A Magyar Korona Országainak nemzetközi egésségügye (Pest, 1868)
II. Védelem nyujtás a szomszéd- és külországoknak, saját jólétünk biztositásával
84 E temetkezés hihetőleg jövőre is ez említett módon fog történni; a kihirdetés azonban az állami alaptörvények értelmében — nemzetközi módon talán 0 Felsége személye körüli magy. kir. ügy ministerium által a birodalmi közös külministerium utján legegyszerűbben lenne esz- közlendö. Amásikat t. i.: a hullák tovaszálitását illetőleg — a in. kir. kormány ekkoráig alig volt valaha — döntő. — Egyetlen egy eset ismert előttem, ugyanis a Bécsben elhunyt Batthányi Franciska és Eszterházy Johanna grófnők átszállítása végett a m. kir. helytartótanács 1831. Nov. 22-én egy legalázatosabb előterjesztésben az említett hullák az ugyanazon évi Oct. 21-iki udvari határozattal engedélyezett Magyarhonba való azonnali átszállításának ellent mondott és ezen átszállítást inkább a k é s ö b b i időkben vélte czélszerünek. (Codex Tom. III. Sect. IYr. png. 404. Nr. 2949.) Magyarországnak tehát „saját államjoga alapján“ jövőre n é z v e fő- feladata : Austria és a többi európai állomokban szokásos elővigyázatokat megvizsgálni és saját kormány-használatára szabályszerüleg meghat á- rozni „hogy e hullák mikép legyenek egésség-rendörileg beborítva — és mily módon szállitathatnak tova.“ Jegyzet. E szabály mindazon u hulla részekre vonatkozólag is czélszerü lenne, melyek az ország határain belül „törvényszéki-vegyi vizsgálat végett“ egyik helyről a másikra elküldetnek. Habár az „eddig elősorolt kormányzási s igazgatási tárgyak“ vagy csak r é s z b e n, vagy egészben is — a teendők azon osztályába tartoznak: melyeknek eldöntése „Magyarhon részéről“ mindekkorig „önállóan“ soha nem kezeltetett; mégis azoknak kivitele és végrehajtásánál némi „korlátolt befolyás“ a magyar kormányzási közegektől éppenséggel nem volt megtagadva. — Bizonyos tekintetben „consulta tiv eljárás“ — s „kevésbé parancsoló“ mint inkább „közlő intézkedés“ volt évek hosszú során át a cs. kir. osztrák kormány részéről „hivatalos használatban.“ Azonban nem igy áll a dolog a „következő 3 tárgyat“ illetőleg: minthogy ezek ekkorig mindég parancsolólag vezettetek, és minthogy Magyarország ezeknek hivatalos kiviteli körében — már most — „az önálló működés egészen uj szerepét“ vinni hivatva van. Véleményem szerint jogosan „vakmerőséggel“ vádoltathatnám; ha bátorkodnám mélyebben bele ereszkedni ezen kormányzási teendők tárgyalása és közzétételébe, mielőtt azok a ministeri tanácsban legalább elvileg nem egyetértöleg el nem intézteitek — és a magyar országgyűlés által (vagy a közös delegatio utján) nem tárgyaltattak és törvényesen meg nem erősítettek. ban a sok többi, igen czélszerü s üdvös inditványnyal együtt sajnos! máig sem lett törvényerejűvé. (Codex Tom. III. Sect. I. pag. 607. (638.) Nr. 1295.)
