Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)
Koponyaisme - Cranioscopia
EMBERI KOPONYAISME. 93 épen jogtalanul, — hogy az állatok között az elefántnak rendkívüli nagy liom- loköblei lévén, ezek mellső fala egészen az arcz elé'tolódik *). Sőt Gall F. G. és S p u r t z h e i m G y. is, kinek phrenologiája akkori időben nemcsak a magasabb műveltségű egyének, hanem némely tudósnak fejét is megzavarta, kimondották kárhoztató Ítéletüket a Camperféle szög felett* 2 3). Mindezek daczára Cuvier G. és G e o ffr o y St. Hilaire elfogadták a Camper-féle szöget5), és igy e szög az anthropologiai tudományban ötven évnél tovább fentartotta magát, daczára annak, hogy Camper P. határozottan kimondta, miszerint e szög csak művészeknek szolgál irányadóid nemcsak az emberi szép, fönséges és magasztos kifejezésére, hanem az állati visszataszító arcz jellegzésére is, továbbá azon állati hasonlatosság kimutatására, mely némelykor emberi arczélnél előfordul. Es valóban a Campe r-féle szög mindezt bámulatos élességgel mutatja, igy Camper saját mérései szerint az arczszög: Európai-nál középleg 80’. Kalmuk-nál » 70°. Szerecsen-nél » 70". Orangutáng-nál > 58 °. O ö Caprimulgus-nál » 42°4). Minthogy a Campe r-féle szög függélyes vonala a homlok közepének legkiállóbb helyétől huzatik, ez pedig nem felel meg az agy lenyomatának, hanem a homloköböl mellső falán lévő kidomborodásnak, azért e szög ma már nem örvend oly általános alkalmazásnak, mint azelőtt; noha J a q u a r t újabb időben, hogy a homloköblöt kikerülje, a függélyes vonalat 3 centiméterrel magasabban kezdi meg5). Csak is Prichard J. K.-val, ki négernél a prognathiát állapította meg és Retzius Anders-sel, ki a felső áll ellenkező irányú helyzetét, habár csak a végletekre nézve is orthognathiával jelölte, lett a felső áll állásának meghatározása szorgosabb tanulmány tárgyává6). ]) C u v i e r G. Legons u’anatomie comparée, e. m. II. köt. 7. lap. 2) G a 11 F. J. et Spurzheim G. Anat. et physiolog. du Systeme nerveux en général et du cerveau en particulier. Vol. II. Paris 1801. — Vol. I. 380. lap. 3) Cuvier. Lemons d’Anatomie comparée. 2. köt. e. m. 6. lap. — Geoffroye St. Hilaire. Cours d’histoire naturelle. Paris. 1821. 95. lap. *)Campe r P. e. m. 20 lap és követk. 5) J a q u a r t. De la mensuration de l’angle facial. Gazette médicale de Paris. — 1856. — 648. lap. 6) Prichard. Naturgeschichte des Menschengeschlechtes, e. m. 333. lap. — Retzius. Knochengerüst. e. m. 270. lap.
