Lenhossék József: Az emberi koponyaisme (Budapest, 1875)

Koponyaisme - Cranioscopia

EMBERI KOPONYAISME.

31

Horváth Gry. és Pohl J. tanársegéd urak által megmért 135*) élőnél a fejhányad értéke és százaléka következő táblázatban van összeállítva:

Fej szám

Nemzetiség.

Macrocephal.

Százalék.

Mesocephal.

Százalék.

Microcephal.

Százalék.

50

magyar

2

4

30

60

18

36

12

horvát

—

—

7

58-3

5

41*7

8

tót

1

12-5

1

12-5

6

75

20

román

—

—

10

50

10

50

16

szerb

—

—

2

12-5

14

87'5

15

német

—

—

6

40

9

60

15

zsidó

—

—

9

60

6

40

Ebből kiviláglik, hogy nálunk a macrocephalia igen ritka, a mennyiben 258 között csak 4 fordul elő, vagyis: 1 *55°/0 ; a többiekre nézve, ha az általam tett mérések a tanársegéd urak méréseihez csatoltatnak, látható, hogy 258 magyarországi születésű, között van 102 mesoceplial és 152 microcephal; vagyis a mesocephalia úgy viszonylik a microcephaliához, mint 1: 1 ’49-hez.

Az O-rómaiak a nagyfejueket »capitones«-nek nevezték eh Azok közül, kik e nevet viselték a jelesebbek e következők:

Cajus Atcius Capito, az Augustuskor egyik legjelesebb jogtudósa, kiről Grellius igy nyilatkozik: »Publici privatique iuris peritissimus*);

Simius Capito, Augustus alatt élő hires grammaticus* 2);

Octavius Titianus Capito, Domitianus alatt élt procurator, ki költészettel is foglalkozott3);

Capito nevű rhetort Seneca említ fel4).

A tulajdonképi koponya mérésekre csakis oly koponyák használhatók, melyeknél úgy az agykoponya, mint az arczcsontok t élj e s kifejlődésüket már elérték.

*) Ezek közül tizet Szekeres J. orvostanhallgató végzett.

0 G e 11 i u s. Noctes Atticae. Lib. X. 20. 2. — Teuffel W. S. Geschichte der römischen Literatur. Leipzig. 1872. — 557. lap.

2) H e r t z M. Simius Capito. Eine Abhandlung zur Geschichte der römischen Grammatik, Berlin. 1845.

3) T e u f f e 1 e. m. 733. lap.

«) Seneca. Controversiae. Lib. X. — Praefatio cap. 12.