Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)

Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő

20 további kötegsejt közbejöttével, egy más tájék motorius sejtjeire teszi át.1 Az érző eollateralisoknak egy kis csoportja átmegy a túlsó oldalra, mint ú. n. commissura intracentralis posterior grisea. Csak néhány, részben harántul, részben ívalakban járó velős rost ez a szürkeállománynak a központi csatorna mögötti részé­ben, közvetlenül a hátulsó kötegek előtt ; végződésük a túloldali hátulsó szarv idegsejtjei közt van. A keskeny Lissauer-zona is főkép igen vékony érző gyökér­rostokból áll ; eollateralisaik előfelé húzódó párhuzamos nyalá­bok alakjában járják át a Rolando-állománvt és előtte végződ­nek, a homorulatában elhelyezett idegsejtek közt. A gerincvelő fehérállományának pályái. m * A fehérállomány összetételének vizsgálatára a tisztán szövet­tani módszerek nem elegendők. Bárhogy festjük vagy impraeg- náljuk is a kifejlődött gerincvelőt — s ugyanaz áll az agyvelőre is, — a fehérállományt mindig csak egységes rétegnek látjuk Pedig különböző pályákból, eredésiik és végződésük szerint egy­mástól eltérő, önálló „rendszeriekből épül fel. Legfeljebb az idegrostoknak csoportonként való különböző átmérője utal helyenként, de csak itt-ott és csak homályosan erre a differen­ciáltságra. Amit a fehérállomány egybeállításáról tudunk, azt leg­nagyobbrészt a másodlagos elfajulások (degeneratio secundaria) vagy Waller-féle2 degeneratiók tanulmányozásának köszönjük, A neuron csak addig tartja meg életképességét, míg minden részé­nek megvan az összefüggése a neuron tápláló (trophikai3) köz­pontjával, az idegsejttel. Ha ez az összefüggés akár kóros folya­matok hatására, akár mesterséges (kísérleti) beavatkozás folytán megszakad, a distalis, vagyis a végfácska felé eső neuronrész a sérülés helyétől végig elfajul, szétesik. Ennek az elfajulásnak a kimutatására különböző igen érzékeny szövettani módszerek álla 1 Verworn 1909 és Vészi 1910 kísérleteik alapján azt állítják, hogy kétneuronú reflexív nincs, a legrövidebb reflexív is három neuronból. centripetalisból, intercalarisból (kötegsejt) és centrifugálisból áll. : Waller, A., angol physiologus, 1816—1870. s TOO frj , táplálás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom