Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
lit szálló ágak is. A felszálló ág minden esetben hosszabb a leszál lónál, de a felszálló ágak közt is rövidebbeket és hosszabbakat kell megkülönböztetnünk. A leghosszabbak a nyúltvelőig érnek s ennek két szürke magjában : a nucleus fasciculi cuneati- és nucleus fasciculi gracilisban végződnek. Innen egy új pálya (lemniscus medialis) indul el, amely kereszteződve (decussatio lemniscorum) felvezet a thalamusig s ennek közvetítésével, egy új neuron útján, az agykéreg érző területéig, a gyrus centralis posteriorig. Már az érző gyökérrost törzsökétől is 2—3 collateralis ág indul el, a gyökérnek a gerincvelőbe való belépte után, s úgy a fel-, mint a leszálló ág bőven adja a szürkeállományba nyomuló collateralisait. Ezek derékszögben erednek a hosszantfutó rosttól egy a perifériás idegrostok Ranvier-féle befűződésére emlé keztető velőtlen helyen, s a törzsrostnál mindig jóval finomabbak, de velősek. Eredésük főhelye a Burdach-kötegnek a hátulsó szarvval közvetlenül érintkező középső zónája ; ide tér be s itt bifurcálódik a gyökérrostok legnagyobb része („a gyökér belépti zónája“). A hátulsó köteg legventralisabb s leghátulsó részéből, valamint a középvonal melletti medialis szakaszából s a nyaki rész Goll-féle kötegéből nem látunk collateralisokat kiindulni Ellenben collateralisok erednek azokból a rendkívül finom gyökérrostokból, amelyek a belépő gyökérből oldalfelé hajolva a Lissauer-zonában oszolnak el fel- és leszálló ágra. A collateralis ágak legerősebb nyalábja a hátulsó szarv nyakánál a Ro- lando-állomány előtt a medialis oldal felől nyomul S alakú haj- lással a szürkeállományba. Ez a nyaláb nem marad soká egységes : csakhamar eloszlik. Egy része a Clarke-oszlopba nyomul, másik része a szürkeállomány egyéb részeiben oszlik el, legnagyobb számban az elülső és hátulsó szarv közti tájékon, de egyebütt is. Azokat az érző collateralisokat, amelyek az elülső szarvnak nagy motorius idegsejtjei közt oszlanak fel végfács- káikra, Kölliker reflex-collateralisoknak nevezte el, mert a mozgató sejtekkel a legrövidebb — csak két neuronból álló — reflexívet érzékítik. A reflexeknek több neuronon keresztül vezető útját indirekt reflexív-nek nevezzük. Ennél az érző collateralis nem közvetlenül hat az effektiv sejtre, hanem egy vagy több kötegsejt (intercalaris reflex-sejt) közbejöttével. A collateralis ág végfácskája az ingerületet a kötegsejt testének és dendritjeinek adja át, ez azt a fehérállományban fel- és leszálló neuritje útján a gerincvelő egyéb területei felé továbbítja, s végül is, közvetlenül vagy egy pár 2*
