Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
13 len eollateralis ágai vannak, ezek a szürkeállományba visszahajolva, az elülső szarvak sejtjei közt ágaznak el ; physiologiai jelentőségük ismeretlen. A madarakon az elülső szarvaikban egyes, a motorius sejtekhez teljesen hasonló nagy multipolaris sejtek vannak, amelyeknek neuritja nem az elülső, hanem a hátulsó gyökérbe megy be s ezen keresztül halad a periféria felé („az érző gyökér centrifugális rostjai“, Lenhossék, 1894, Cajal 1894). Jelentőségüket biztosan nem ösmerjük, de valószínű, hogy a sympathicus- sejtekhez menő praeganglionaris rostok. Más gerincescsoportban eddig nem észleltek ilyen sejteket és rostokat. II. Cellulae funicular es. Kötegsejtek nevén foglaljuk össze a gerincvelő szürkeállományának mindazon idegsejtjeit, amelyek neuritje a fehérállományba tér be és osztatlanul fel- vagy lehajolva, vagy pedig Y-alakban fel- és leszálló ágra oszolva hosszirányban halad a gerincvelő fehér kötegeiben (funiculusaiban). A kötegsejteket több szempont szerint osztályozhatjuk. Vannak olyan kötegsejtek, amelyeknek neuritje az agyvelőig húzódik fel, „felszálló pályák“-at alkotva. A legtöbbé azonban rövi- debb : a gerincvelőt nem hagyja el, a nyúltvelőig sem ér fel egészen : magában a gerincvelőben végződik oly módon, hogy a fel- és leszálló ág végdarabja derékszögben meggörbülve be- hajlik a szürkeállományba s annak sejtjei közt végfácskájára oszlik fel. Ügy a fel-, mint a leszálló ág haladása közben finom, derékszögben eredő eollateralis ágakat (rumi collaterales) bocsát a szürkeállományba, amelyek ott a törzsrosthoz hasonló módon végződnek. A eollateralis ágak is velősek, végfácskájukig : ez velőtlen. A rövidneurites kötegsejtek — ilyen a funieularis sejtek többsége — associatiós elemek : a szürkeállomány különböző magasságbeli helyei, a gerincvelő különböző szelvényei közt létesítenek hosszanti kapcsolatot ; egymással láncolatokat alkotnak, amelyek felvezethetnek a nyúltvelőig. A kötegsejtek másik felosztása azon alapszik, hogy neurit- juk az ugyanazon oldali fehérállományban halad-e, vagy az elülső commissurán keresztül a túlsó oldalra tér-e át (commis- suralis sejtek). Ezen az alapon homolateralis és contralateralis kötegsejteket különböztetünk meg. Végül feloszthatjuk a kötegsejteket aszerint, hogy neuritjük a fehérállomány elülső, oldalsó vagy hátulsó kötegébe tér-e be.
