Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Középponti idegrendszer - I. Gerincvelő
14 1. C e 1 1 u 1 a e commissurales. E sejtek az intumescentiákban különálló sejthalmazt alkotnak az elülső szarv medialis szögletében, a motorius sejtek halmazától keskeny sejtnélküli terület s az elülső szarv elülső határának sekély behúzódása által elválasztva; a sejtcsoport megkeskemyedve hátrafelé húzódik az elülső szarv medialis széle mentén a szürkeállomány középső részéig s egyes elszórt sejtekkel az elülső szarv középrészébe is beterjed. A thoracalis darabon kevés a commissurasejt, s ezek az elülső szarv egyéb gyér sejtjeivel közös csoporttá olvadnak 1. ábra. A gerincvelő idegsejtjeinek, a hátulsó gyökerek lefutásának s a fehérállomány col- Jateralisainak schémája. Jobboldalt az idegsejtek vannak feltüntetve, baloldalt a hátulsó gyökerek rostjai s a collateralisok. A fehérállományban a fontosabb pályák határai láthatók. össze. A commissurasejtek idegnyúlványa ívalakú lefutással az elülső commissurába hajlik be s a túloldali hasonló rostokkal a középvonalon kereszteződve az ellenkező oldali elülső köteg alkotórészévé lesz ; itt hosszanti irányba tér át, de előbb — legalább a legtöbb rost — erősebb fel- és gyengébb leszálló ágra oszlik ; néha csak a felszálló folytatás van meg. Az elülső eresztéket az emberen ezek a kereszteződő neuritek alkotják ; különösen kiemelendő, hogy elülső gyökérrostok nincsenek benne, a motorius gyökerek kivétel nélkül az ugyanozan oldali elülső szarv sejtjeiből erednek. A commissuralis sejtek csak valamivel kisebbek a motorius sejteknél.
