Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
155 járatban szorosan hozzácsatlakozik a nervus facialishoz. A géni culumon az intermediusnak kis dúca van. a ganglion geniculi. Apró kúpalakú csomó ; alapjával a geniculum domborulatához van erősítve, csúcsával előre néz. A nervus petrosus superficialis major átfúrja a dúcot, vagy mellette megy el. A ganglionban a csigolyaközti dúcok idegsejtjeihez hasonló sejteket találunk ; tehát a ganglion genicúli kétségtelenül érző dúc, az afferens rostokból álló nervus intermedius ganglionja. A sejtek idegnyúlványa T-alakban oszlik ; az egyik oszlási ág a nervus intermediusban a központ felé megy, a másik követi a nervus facialist a Fallop-csatornában. Legvalószínűbb, hogy a ganglion perifériás ágai a chorda tympanin keresztül a nervus lingualisba jutnak s ennek elágazásával a nyelv hátán és csúcsán oszlanak el, mint a nyelv e részének ízlelő idegei. Találunk azon l>an egy pár olyan idegsejtet is a dúcban (Yagita. 1914. szerint a dúcsejtek V12 része ilyen), amely perifériás oszlási ágát a nerv. petrosus superficialis majorba küldi. Hogy e rostok milyen érző területen végződnek, azt nem tudjuk. Az arcideg a Fallop-csatornában a következő ágakat adja : 1. Nervus petrosus superficialis major. A geniculumból ered s a ganglion sphenopalatinumhoz megy. E dúc leírásakor szó lünk még róla. 2. Ramus anastomolicus cum plexu tgmpanico. Finom idegszál, mely a geniculumtól kiindulva, a promontoriumon levő plexus tympanicusba megy át, közvetlenül, vagy a nerv. petrosus superficialis minor útján. 3. Nervus stapedius. Az arcidegnek a Fallop-csatorna bar madik, leszálló darabjában levő részéből ered. az eminentia pyramidalis alapjánál. Az eminentiát a kengyelizom, muse, stapedius, tölti ki, s ebbe az izomba nyomul a kis facialiság, mint annak mozgató idege. 4. Chord a tympani, dobluír. A nervus facialis ezt az ágát a Fallop-csatornának szintén leszálló végdarabjában, már a külső nyílásához közel adja. A chordának egy darabon felszálló irányban. visszafelé kell mennie, mert a csontnak az a finom csatornája, a canaliculus chordae, melyen át a dobüregbe jut, magasabban van, mint az eredése. A chorda felszállása közben az arc ideggel felfelé nyílt hegyes szöget alkot. A dobüregen a chorda nyílirányban, hátulról előre húzódik át, átbújva a manubrium mallei és a processus longus incudis közt, a nyálkahártya redő- jébe, a plica malleolarisba foglalva. Jó megvilágítás mellett fül tükörrel az élőn is látható, mint a dobhártyán áttűnő fehér vonal.
