Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
156 A dobüreget a fissura petrotympanica Glaseriin hagyja el. Itt, már a dobüregen kívül, közel jut a ganglion oticumhoz s vele 1—2 finom fonal által közlekedik. Azután az artéria ineningea media, a nervus auriculotemporalis és alveolaris inferior me- dialis oldalán, rézsutosan lefelé és előre megy, befedve a musc. pterygoideus externustól, s még ezen izom mögött hegyes szögletben beleolvad a nervus lingualisba. A chordában mai felfogásunk szerint kétféle idegrost jár : 1. ízlelő, afferens rostok a nyelv csúcsáról és hátáról, amelyek a nervus intermedius útján jutnak a nyúltvelőbe, 2. parasympathi- cus, efferens rostok ; ezek az állkapocs- és nyelvalatti nyálmirigy elválasztó rostjait szolgáltatják, de nem közvetlenül, hanem a ganglion submandibulare és (esetleg) sublinguale idegsejtjei és az ezekből eredő neuron közvetítésével. 5. Ramus anastomoticus cum nervo auriculari vagi. L. a nervus vagus leírásánál. A Fallop-csatornán túl a nervus facialisnak következő ágai vannak : 1. Nervus auricularis posterior. Közvetlenül a foramen stylo- mastoideum alatt ered az ideg törzsökéből s a fül mögé hajlik fel, miközben a muse, biventer mandibulae hátulsó hasának küloldalán s feljebb a csecsnyúlvány elülső felszínén halad, az artéria auricularis posterior kíséretében. Ellátja a musc. auricu- laris posteriort és superiort, továbbá a fülporcogó néhány izmát (must*, transversus et obliquus auriculae, antitragicus) s végül egy hátrahúzódó ággal a musc. occipitalist. Összeköttetései vannak a nervus auricularis magnus- és occipitalis minorral. 2. Ramus digastricus et stglohgoideus. Izomágak a musc. digastricus hátulsó hasa s a vele haladó musc. stylohvoideus számára. Közös törzsökkel erednek mindjárt a foramen stylo- mastoideum alatt, s egymástól különválva csakhamar benvo*- mulnak izmaikba, ezek elülső oldalán. A digastrieushoz menő ágtól ered a ramus anastomoticus cum nervo glossopharijngeo r finom idegfonal, mely lefelé ívelt járással a musc. slylopharvn- beus beloldalán haladó nervus glossopharyngeushoz megy. 3. Rami terminales. Említettük, hogy az arcideg a parotis- ban előbb felső és alsó ágra (ramus temporofacialis és cervico- facialis) oszlik, s mindegyik ág azután tovább ágazik el legyező- szerüen. E legyező régi neve .,nagyobbik libaláb", pes anserinux major.1 Minthogy az ágak a kezdetükön hálózatosán közleked1 A minor a nervus infraorbitalis elágazódása.
