Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
154 kisebb, a glossopharyngeus-mag folytatásába eső, az abducens magtól ventralisan elhelyezett mag. Kilépés az agyvelőből. A nervus facialis a hídkar hátulsó szélén, az olivától kissé oldalt nyomul elő az agyvelőből, a ner- > us acusticussal együtt, amely igen szorosan érintkezik vele a lateralis oldal felől. Ha a két ideget széthúzzuk, köztük önálló finom idegszál tűnik elő : a nervus intermedias; ezt, minthogy már a hangvezetékben a nervus facialishoz csatlakozik, ezen ideg érző gyökerének foghatjuk fel. Lefutás az arcidegcsatornában. Az arcideg a nerv. inter- mediussal s a hallóideggel együtt a meatus acusticus internusba tér be. A pórus duralis itt egvezik a pórus cranialissal. A három ideget a hallójáratban közös hüvely, a dura mater s a lágy agyburkok folytatása, környezi. A nervus facialis és intermedius a hallóideg medialis-elülső oldalán, ennek egy barázdájában halad. A meatus fenekén kezdődik a canalis nervi facialis s. canalis Fallopiae : a halántékcsont pars petrosáján «keresztül vonuló kétszer megtört csatorna, melyen az arcideg halad keresztül. Belső nyílása a fundus meatus acustici interni medialis-felső részén levő kerek lik. külső nyílása a foramen stylomastoideum. A csatornán s a benne futó idegen három szakaszt lehet megkülönböztetni. Az első darabon az ideg a sziklacsont hossztengelyére merőlegesen, tehát előre és oldalfelé irányulva, a pyramis elülső felszínének hiatus canalis facialisa felé tart ; itt hegyes szögben megtörik : genieulum nervi facialis, s második darabján a dobüreg teteje és medialis fala közti határon, a promonto- rium s a fenestra véstibuli felett lateralis irányban és hátrafelé fut ; itt az ideget a dobüreg felé csak vékony csontlemez s az ezen levő vékony nyálkahártya határolja. Harmadik szakaszán az ideg, ívben meghajolva, egyenesen lefelé tart s a dobüreg mögött, a csecsnyúlványtól befelé a foramen stylomastoideum hoz száll le., A koponyából kijőve a nerv. facialis azonnal a fültőmirigy állományába ágyazódik, felületesebben, mint az artéria carotis externa s a vena facialis posterior, s az állkapocs ágának kiil- oldalán két végágára oszlik, a nervus temporofacialis- és nervus cervicofacialisra. A két ág tovább oszlik széles legyező alakjában. az oszlási ágak hálózatosán összekötődnek egymással, s így egész fonatot alkotnak, a plexus parotideus-1. A felső ágnak mindjárt a tövén kettős anastomosisa van a nervus auriculo- temporalissal. A nervus intermedius, mint említettük, már a belső halló
