Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 3. (Budapest, 1924)
Idegtan - Peripheriás idegrendszer - Agyidegek
153 Nervus facialis. A hetedik agyideg, az arcideg, nervus facialis, főkép mozgató rostokból áll. De van gyenge érző része (nervus inter- medius) és van parasympathicus természetű efferens része is ; az utóbbinak rostjai, mint praeganglionaris rostok a ganglion sphenopalatinum és ganglion submandibulare, esetleg még a ganglion sublinguale idegsejtjeihez is mennek, s körülöttük végződnek. A mozgató rész az arc mimikái izomzatát, a fejtető s a fül izmait, továbbá a dobüreg egyik kis izmát : a muse, stapediust, azután a platysmát, a musc. digastrícus mandibulae liátulsó hasát s végül az utóbbival haladó musc. stylohvoideust idegzi be. Mindezek az izmok fejlődéstanilag a 2. zsiger- vagy kopoltyúív képződményei ; ennek az ívnek az idege tehát a ner- vus facialis. Az arcideg a nerv. trigeminushoz hasonlóan két gyökérrel ered az agyvelőből, mozgatóval és érzővel. Csakhogy itt a két gyökér vastagságbeli viszonya éppen fordítottja annak, amit a háromosztatú idegnél látunk : itt a mozgató rész, a tulajdon - képeni nerv. facialis sokkal erősebb a jelentéktelen, alig látható érző résznél, a nervus intermediusnál. Intermediusnak, vagy nerv. intermedius Wrisbergiinek azért nevezzük, mert az arcideg s a hallóideg közé iktatott finom idegszál. Központi eredés. A nucleus nervi facialis a csüllőárok közepe táján, 0.5 cm-re a felszín alatt, nem messze a középvonaltól foglal helyet. 4.4 mm hosszú, a fossa rhomboidea hossztengelye mentén haladó sejtoszlop ; az abducensmagnál ventrali- sabb helyzetű. A belőle kiinduló rostok konvergálva felszállnak a csüllőárok feneke felé s az abducensmag medialis oldalán kis nyalábbá tömörülnek ; e nyaláb e magot elölről lnirokszerűen megkerüli — ez az ideg belső térde, genu cerebrale s. internum nervi facialis — s végül a mag lateralis oldalára jutva leszáll ventralis s kissé lateralis irányban az arcideg kilépési helyéhez. A főmag tói dorsalisan gyér számú nagy multipolaris sejtek kis járulékos magot alkotnak, a Kohnstamm-féle (1902) nucleus salioatnrius superiort. melyről az említett szerző felveszi, hogy az állkapocsalatti és nyelvalatti nyálmirigy praeganglionaris elválasztó rostjainak eredőhelye és központja. A nervus intermedius idegrostjainak igazi eredése a ganglion geniculi sejtjeiben van ; végződésük helye a nyúltvelőben egyfelől a tractus solitarius legkranialisabb része, másfelől egy
