Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Nyálkahártya

3 csoportjait átszövő vér- vagy nyirokerek veszik fel s juttatják a szervezet összességébe. Az endokrin mirigyek az életre igen fontosak ; kiirtásuk részben (pajzsmirigy, mellékvese) halálos, vagy legalább is súlyos következményekkel jár. Anyagcsere- mirigyeknek is nevezik őket. Vannak külső elválasztáséi, kivezető­csővel bíró mirigyek, amelyek egyúttal mint endokrin mirigyek is működnek, mint pl. a máj. A belső elválasztású mirigyek nagy fontossága abból is kiderül, hogy a belőlük készült kivo­natokkal az emberen és állaton egyaránt erős phvsiologiai hatást lehet kiváltani. Az exokrin mirigyek felosztása szövettani szerkezetükön alapul. Ezen az alapon a következő mirigyfajtákat különböztet­jük meg : 1. Holokrin, merokrin és apokrin mirigyek. 2. Csöves, bogyós és tubulo-alveolaris mirigyek. 3. Egyszerű, elágazódó és összetett mirigyek. A holokrin mirigyeknél a mirigysejt váladé­kával együtt elpusztul, helyét új sejt foglalja el ; az emberen csak a faggyumirigyek ilyenek. -A merokrin mirigyeknél a sejt váladékát kiüríti, de nem megy tönkre, hanem folytatja műkö­dését. Az apokrin mirigyekre az jellemző, hogy a váladékkal együtt a sejtprotoplasmának egy része is lefűződik, de a sejtből megmarad valami s az újra regenerálódik teljes sejtté. A csö­ves, bogyós és tubulo-alveolaris mirigyek megkülönböztetése a mirigy secernáló végkamrájának eltérő idomán, az egyszerű, el­ágazódó és összetetteké a csőrendszer különböző elágazódási tvpusán alapszik. A mirigyek felépítésében szerepe van a kötőszövetnek, erek­nek és idegeknek is. Nyálkahártya. Zsigereink nagy része csőszerű alkotású. Ilyen pl. a tápláló­csatorna, a vizeletkészülék, a nemi apparatus legnagyobb része stb. A cső a külvilág felé nyílik a száj-, orr-, végbél-, húgycső- és hüvelynyílás útján. E helyeken a külbőr áthajlik a cső belse­jét kibélelő lágy, sima, bővérű hártyába, a nyálkahártyába, tunica mucosa. Azért nevezzük így, mivel felszíne állandóan nedves, tapadós egy nyálkás (nyálka = mucus) váladéktól, mely vagy maguknak a nyálkahártyát fedő hámsejteknek, vala­mennyinek, vagy csak a kehelysejteknek, vagy pedig a nyálka­hártyába ágyazott vagy alatta elhelyezett nyálkamirigyeknek, glandulae mucosae, a" terméke. A nyálkahártya rózsaszínű vagy vöröses a benne eloszló sok értől ; színe különben érzékeny 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom