Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Nyálmirigyek
35 savós részekben hiányzik a közbeiktatott rész ; a nyálcsövecske megvan, de igen rövid. A mirigy többi része (glandula polysto- matica) csakis nyálkás részekből áll. A mucinosus részek szerkezete a következő. É részek tisztán csöves typusúak. A végkamrák hosszabbak és szélesebbek, mint a parotiséi s emellett elágazódottak, kosársejtjeik nincsenek, belsejüket nagy, világos, éles határú, nyáíkával telt sejtek bélelik, amelyeknek magja lelapult s a membrana propria közelében foglal helyet. A mirigysejtek szűk, de világosan felismerhető lument fognak közre. A végkamrák vagy oldalkitüremkedéseik végén félholdalakú, sötétre festődő, élesen elhatárolt sejtcsoportok helyezkednek el sipkaszerűen : a Gianuzzi féle félholdak, lunulae Gianuzzi (1865) ; ezek .igen jellemző és könnyen felismerhető képződmények. A félholdak jól elhatárolt mirigysejtekből állanak. Meg vannak az állkapocsalatti mirigy nyálkás tubulusaiban is, de keskenyebbek itt, mint a sublingualisban. Régebben (Hebold 1879 és Stöhr 1887) azt hitték, hogy a félholdak elemei váladékukat kiürített, nyugvó nyálkás sejtek, amelyek majdan, ismét nyálkát termelve, a világos mucinosus sejtekhez hasonló elemekké duzzadnak meg („phasis-elmélet“), ma azonban Ranvier (1869) és Ebner (1872) nézete az uralkodó, mely szerint a félholdak savós váladékot termelő, a parotis elemeihez hasonló, a nyálkás sejtektől elütő serosus sejtek csoportjai. Emellett szól az a körülmény is, hogy a félholdalakban intercellularis váladékcapillarisokat sikerült a Golgi-módszerrel kimutatni (Retzius, 1902) ; továbbá az, hogy sejtjeikben váladék-granulu mok vannak. Eszerint azok a mirigyek, amelyeknek végkamrái félholdakkal vannak ellátva, kevert váladékot termelnek, vagyis nem tiszta nyálkamirigyek, hanem seromucosus mirigyek. Heidenhain-nak legújabban (1921) nyilvánított véleménye szerint a félholdak képviselnék a serosus végkamrát, a nyálkás-sejtes rész pedig elnyálkásodott közbeiktatott csatornának felelne meg. A száj nyálkahártyájának apró mirigyei is leginkább ilyen félholdas sero-mucosus mirigyek ; félholdnélküli tiszta nyálkamirigyek a következő helyeken találhatók : a lágy-szájpad elülső oldalán s a kemény-szájpadon, a nyelv gyökerén (pars follicularis linguae és sulcus terminalis tájéka) s a nyelv olda-. Ián. A Blandin—Nuhn-mirigy s az ajkak és pofák mirigyei félholdasak. 3*
