Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Légzőkészülék
182 hangszalag, lig. vocale, fut s ehhez oldalt a már leírt hangizom, musculus vocalis, csatlakozik. Színe az élön egészen fehér, mivel a hám közvetlenül fedi a szalagot ; hátulsó részében kissé sárgásán áttünik az aryporcogó hangnyúlványa. Elülső részén is látható néha egy halványsárga folt, macula flava, melyet vagy egy cartilago sesamoidea, vagy csak rugalmas rostokból álló csomó okoz. A hangredő fehér színével élénken elüt a gégének egyebütt vöröses nyálkahártyájától. Hám. A gége hámja általában csillangós hengerhám, egyes helyek kivételével. Ilyen hely a hangredő, melynek úgy a felső, mint a medianfelé néző felszínét többrétegű laphám fedi. A cutis e hámba alacsony liosszredőkkel nyomul, melyek a homlokirányú metszeten szemölcsök látszatát keltik. Az epiglottis elülső felszínén többrétegű papillás hám van, hátulsó felszínén ugyancsak többrétegű lapos, de alacsonyabb és sima alsó határú hám, mely a gégefedő alapján csillangós hengerhámba megy át. A plica interarytaenoideán a külső laphám kissé beterjed a szabad szélen túl a gége üregébe, néha a hangrés színvonaláig, s ugyanezt teszi olykor a plica aryepiglotticán is változó terjedelemben. A hámsejtek közt elszórtan ízlelő bimbók találhatók az epiglottis hámjában, az aryepiglotticus redőn s az aryporcogók közt. A hám alatt a nyálkahártya saját rétegét találjuk, melyben sok a rugalmas rost, ez alatt laza submucosa következik, a hang'redő kivételével, melyen a mucosa közvetlenül odanőtt a hangszalaghoz. Mirigyek, nyiroktüszők. A gége nyálkahártyájában nyálka- mirigyek, glandulae mucosae laryngis, találhatók ; csak a hang- redőn nem fordulnak elő ilyenek soha. Elülsőkre, középsőkre és hátulsókra osztjuk őket. 1. Az elülsők, glandulae epiglotticae, a gégefedő laryngealis oldalán helyezkednek el, különösen sűrűn az epiglottis hasisának színvonalán s a crista epiglottidis mentén. A nyelvfelőli oldal mirigyeinek egy része is a gégefelőli oldalon nyílik ; kivezető csövük átfúrja a porcogót. 2. A középsők : glandulae ventriculares, a tasakredőben s az alatta levő Morgagni-tasakbaii foglalnak helyet. Ezek nedvesítik a hang- redőt. 3. A hátulsók, glandulae interarytaenoideae, a kannapor- cogók fovea triangularisában s a két kannaporcogó közti redő gégéi felszínének nyálkahártyájában helyezkednek el. Nyiroksejtes beszűrődést, helyenként csomós tömörüléssel, az epiglottison s különösen a Morgagni-tasak appendixében találunk. Az utóbbi helyen a beszűrődés néha olyan fokú, hogy szinte tonsilla laryngea-ról szólhatunk.
