Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Táplálókészülék - Szájrés és ajkak

11

A felső ajak előreállóbb, duzzadtabb az alsónál. Mindkét ajak a középen vastagabb, a szélek felé keskenyedik. Gyakran látunk rajtuk finom függélyes ráncokat. Az ajkak keskenyebbek vagy teltebbek lehetnek ; színük sem egyforma, halványabb vagy pirosabb. A vérkeringési rendszer kóros állapotainak nagy hatása van a színükre : kevésvérűségnél (anaemia) halványak, vérkeringési zavaroknál (szervi szívbaj stb.) kékesbe játszók (cyanosis).

Az újszülött ajka éles vonallal elhatárolt két zónából áll. A külső a sima rész, pars glabra, a belsőt bolyhos résznek, pars villosa nevezzük, mivel kézi nagyítóval nézve, egészen apró szemölcsök fedik ; e rész halványabb az előbbinél és inkább nyálkahártyaszerű. Már néhány héttel a születés után elmosódik a két zóna közti határ, mert a külső rész mindinkább kiterjed a belső rovására. Az újszülöttön a felső ajak középső része gumószerűen domborodik elő : tuberculum labii superioris. A gumó a belső oldalon körtealakban megkeskenyedve a felső ajakfékbe megy át ; már a csecsemőn eltűnik.

A belső oldal rózsaszínű nyálkahártyája a sulcus vestibularis mentén a foghúsba hajlik át. Ha az ajkat kifordítjuk, felül is, alul is nyálkahártyaredő feszül ki a középvonalon az ajak töve s a foghús közt : frenulum labii superioris et inferioris ; a felső erősebb az alsónál. Huszonegy százalékban alul kétoldalt, a szemfog és medialis kis őrlő határán még egy másik gyenge redő, a Favaro-féle oldalsó fék (1900), frenulum laterale, tapad a foghúson. Az ajkak nyálkahártyája nem minden emberen sima ; sok emberen sűrű, apró, félig-meddig mikroszkopikus bolyhokkal fedett s e szerkezet átterjed a pofa nyálkahártyájára is.

Mikroszlcópi szerkezet. Az ajkak pars cutaneáját közönsé ges bőrhám fedi, alacsony papillákkal. A rubor területén a hám magasabb, de kevésbé elszarusodott, a kötőszöveti szemölcsök sűrűbben állanak, de még mindig alacsonyak, a pars nmeosá- ban a hám nem változik, de a szemölcsök keskenyebbek, magasabbak lesznek. Az újszülött ajkának bolyhos részében a hám óriási módon megnövekedik, a kötőszöveti papillák karcsúk, magasak ; helyenként az irha széles szemölcsök alakjában emeli ki az ajak felszínét.

Az ajak függőleges átmetszetén elsősorban a száj körizmának keresztmetszetét látjuk. Az izomrostok csoportja az ajakpírban kifelé hajolva végződik. Ez az „eversio“, mint általában az ajakpír is, emberi sajátság, s e kifordulással hozzák kapcso-