Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Szájrés és ajkak
12 latba az ajakpír keletkezését. A körizmon kívül sagittalis izomnyalábokat is találunk az ajkakban ; e gyér nyalábok az ajakpír szélének színvonalán haladnak a bőrtől a nyálkahártya felé, átnyomulva a musc. orbicularis rostjain. Összességüket musc. compressor labii s. cutaneo-mucosus-nak nevezzük. A körizom -előtt, közte s a bőr közt zsírszövet terül el, ezt erős kötőszöveti nyalábok járják át, amelyek feszesen odakötik a bőrt az izomhoz. Az izom s a nyálkahártya közt terjed el a mirigyréteg. Az ajkak nyálkamirigyei, glandulae mucosae labiorum, apró, szabadszemmel jól látható csomók. Csoportosan helyezkednek cl, a szájzugok felé sűrűbben, itt csoportjaik a pofák jóval gyérebb nyálkamirigyeibe folytatódnak. Van az ajkaknak egy másik mirigyfajtája is : a Kölliker-tői (1862) felfedezett szabad faggyumirigyek, glandulae sebaceae labiorum. Szabadoknak nzért nevezzük őket, mert nem állanak szőrökkel vonatkozásban, mint a többi faggyumirigy. Ezek azonban csak 50%-ban vannak jelen ; a felső ajakban számosabbak, mint az alsóban, férfiakon gyakrabban fordulnak elő, mint nőkön. 30%-ban a pofák belső felszínére is folytatódnak a két fogsor közti határvonal mentén, s ilyenkor sárgás csík alakjában szabadszemmel is felismerhetők. E mirigyek termelik azt a fehér váladékot, mely némely emberen beszédkor a szájzugokban gyűlik meg s a szétváló ajkak közt fonalakká húzódik ki. Az ajkak artériái (a. labialis superior et inferior, az art. maxillaris externa ágai) az ajakpírban az ajak szélétől néhány milliméternyire, ezzel párhuzamosan haladnak a körizom s a mirigyréteg közt. Ά vénák az ajak valamennyi rétegét átjáró hálózatot alkotnak ; a felső ajakéi a vena facialis anteriorba ömlenek égy kis törzsökkel, az alsó ajakéi több törzsökkel részben ugyanabba a vénába, részben a vena submentalisba. A nyirokereket az I. 548. oldalon írtuk le. A felső ajak három részből fejlődik : a páratlan középső homloknyúlványból s a két felsőállcsonli nyúlványból; ezeket eleinte barázda s a szájnyílás felé bemetszés választja el egy mástól. A középső homloknyúlvány alul két, egymástól széles bemetszés által elkülönülő gumóval, a két processus globularis szál végződik ; a közöttük levő terület az area infranasalls. Ebből lesz az ajak középső része, ettől oldalt az említett proces susok alkotják az ajkat, s ennek legszélső része a felsőállcsonli nyúlványból fejlődik. Ha ez utóbbinak egybeolvadása a homloknyúlvánnyal egyik vagy másik, vagy akár mindkét oldalon el marad, nyúlajkról, labium leporinum szólunk, bár ez az elnevezés
