Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)

Táplálókészülék - Szájrés és ajkak

10 haránt- és leszálló remese, colon ascendens, transversum et de­scendens, a szigmabél, colon sigmoideum s a végbél, intestinum rectum. A vastagbélben már csak felszívódás folyik, emésztésről itt már alig lehet szó, ellenben igen erős a colonokban a bél­tartalom bomlása és erjedése, bacterinmok (bact. coli commune,, bact. lactis aérogenes stb.) hatására. A vastagbél alsó részében tömörül a béltartalom víztartalmának felszívódásával a szilárd bélsárrá, faeces. Ha ez a végbél kezdetébe jut, székelési ingert vált ki, s a bélsár a végbélnyíláson, anus, keresztül a bélfalzat saját izomzatának reflexes összehúzódása, a medencefenék harántcsíkos izmainak működése s a hasprés segítségével ki­ürül, defaecatio. A táplálék felvétele és kiürítése közti idő különböző az: egyes táplálóanyagokra nézve, átlag 32 óra ; ebből a gyomor­emésztésre 3—3V2 óra, a vékonybélre 8—9 óra s a vastagbélre 20 óra jut (Rieder, 1911). Mások szerint rövidebbek ezek az idők. A) I TAPLÍLÓCSATORSA FELSŐ SZAKASZA Szájrés és ajkak. A szájrés, rima oris, a táplálócsatorna cranialis nyílása. Az ajkaktól közrefogott harántrés. Nem a felső és alsó fogsor közti határvonal mentén halad, hanem már kissé a felső fogsor előtt : az alsó ajak a felső fogakkal is érintkezik. A szájzug, angulus oris, az 1. felső kis őrlőfog medialis szélének felel meg. Ennél szélesebb szájrés már fejlődési rendellenesség (makrostoma) ; a száj u. i. az embryón aránylag sokkal nagyobb s a vége felől való összenövés által szűkül. Az ajkak, labium superius et inferius, mozgékony redők. A külbőr rajtuk a száj nyálkahártyájába hajlik át, átmeneti rész. az emberre jellemző ajakpír, rubor labiorum, közvetítésével. A redőket kötőszövet, zsír, izmok, mirigyek, erek és idegek töltik ki. A felső ajak az orr alapjáig ér, oldalt a sulcus nasolabialisig, az alsó ajak az áll kezdetéig, vagyis az állat felül határoló sul­cus mentolabialisig. A felső ajak bőrrészének középső bemélye­dését p/jí/On/rd-nak nevezzük. Ügy a felső, mint az alsó ajak bőrrészletét a férfin terminalis szőrzet fedi : amazt a bajusz,. mgstax, emezt a szakállnak, barba, egy része. A rubor labiorum pirosságát sűrűbb érhálózatán kívül a hám gyengébb elszarusodása okozza ; ezért is puhák az ajkak 1 1 (ρίλτροr, szerelmi báj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom