Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A táplálócsatorna részeinek és működésének áttekintése
9 a vékonybél első részébe, a duodenumba ömlik a két legnevezetesebb emésztőmirigynek, a májnak és a hasnyálmirigynek a váladéka. A máj, hepar, a jobb alsó bordák mögött elhelyezkedő vaskos, hatalmas szerv. Kettős szerepe van : mint külső- és mint belsőelválasztású mirigy működik. Első minőségében epét termel, mely a máj kivezetőcsöve, a ductus hepaticus és a közös epevezeték, ducíns choledochus útján a vékonybélbe ömölve, a zsíremésztésnek egyik fontos tényezője. Mint endokrin mirigy pedig a béltartalomból a vena portae útján felszívott szén- hydrátokat glykogénné, vagyis állati keményítővé változtatja át. s ilyen alakban elraktározza sejtjeiben, hogy azokat cukorrá változtatva, szükség szerint, meghatározott mennyiségben adja le a vérnek. A másik nagy emésztőmirigy a hasnyálmirigy, pankreas. Váladéka, a hasnyál, nagyhatású emésztőnedv ; egyaránt és egyenlő energiával hat a fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra, mindegyikre más erjesztővei, a fehérjékre a trypsinnel, a zsírokra a steapsinnal s a szénhydrátokra a diastaseval. De a fehérjeemésztést a pankreasnedv egymagában nem tudja végrehajtani ; a fehérjékre ható erjesztője inactiv alakban, mint trv- psinogen kerül a bélbe, s csak a bélnedvnek egy erjesztője, az enterokinase tudja azt activálni, vagyis hatékony trypsinné átváltoztatni (oxydálni). így van ez különben a gyomornedv hatásával is : ez is egymagában csak a peptonstadiumig tudja a fehérjeemésztést keresztülvinni, hogy a fehérje szétbontása a szükségelt végső fokozatig, vagyis az amidosav fokozatáig jusson el, ahhoz még a bélnedv egy külön erjesztőjénck, az ere- psinnek hozzájárulása szükséges. A vékonybélben indul meg a megemésztett béltartalomból, a chijmus-ból a szervezet számára értékesíthető megemésztett és oldott anyagok felszívása, a resorptio. A felszívódott anyagok a bélfalzatön áthatolva két irányban haladnak : a víz, a fehérjék, szénhydrátok és szervetlen sók a vena portáéba, s ennek útján a májba s a vena-rendszerbe jutnak, míg a zsír finom szemcsékre elosztott állapotban, vagyis cmulsio alakjában a bélfodor nyirokereibe, az ú. n. chyluserekbe s a bélfodri nyirokcsomókon és truncus lumbalison keresztül a mellvezetékbe kerül. A vékonybél a jobb lágyéktájék felett átmegy a bélcsatorna másik szakaszába, az 1.4—1.8 méter hosszú vastagbélbe, intestinum crassum : ennek részei : a vakbél, caecum, a rajta lógó csökevényes féregnyúlvány, processus vermiformis, a felszálló,
