Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - A táplálócsatorna részeinek és működésének áttekintése
8 ptyalin révén a táplálékunkkal felvett oldhatatlan keményítőt (amylum) a kisebb molekulájú oldékonv maltosevá (malátacukor, disaceharid) változtatja át. Ezzel kezdődik, már a szájban, az emésztés, digestio folyamata, vagyis a felvett tápláléknak olynemű chemiai átalakítása, hogy az a felszívódásra, s ezzel a szervezetben való értékesítésre alkalmassá lesz. A száj a garatszoroson, isthmus faucium, át a garatba, pharynx nyílik. Ugyanebbe szájadzik a szájüreg felett a lélegzés htjaként szereplő s felső részében a szaglás érzékszervét is magábafoglaló orrüreg, cavum nasi s e mögött a dobüreg felől jövő fülkürt, tuba auditiva. Az utóbbi a dobüreg levegőtartalmának a megújítását teszi lehetővé. A garat nyeléskor összehúzódásával a bárzsing és gyomor felé hajtja nagy erővel a táplálékot, másfelől meg levegőt présel az ilyenkor megnyíló fülkürtbe s a dobüregbe. Mozgásai akaratunktól függetlenek ; a nyelés folyamatának csak arra a részére van befolyásunk, amely a szájüregben játszódik le, a többi már önkénytelen reflexmozgás. A garatból 25 cm hosszú cső, a bárzsing oesophagus, vezet a gyomorba. Csak szállító eszköze ez a tápláléknak ; féregszerű, peristaltikus mozgásával a gyomor felé továbbítja a folyékony és szilárd táplálékot. A gyomor a tsjplálócsatornának J-alakban görbült tágulata ; felső nyílása a cardia, alsó nyílása a pylorus. Egyik főhelye az emésztésnek. A falzatában elhelyezett mirigyek váladékának, a gyomornedvnek hatására nagy arányban indul itt meg az emésztés, még pedig főképen a fehérjéké, kis fokban a zsíroké is. A fehérjék emésztését a gyomornedv két erjesztőjének, a pep- sinnek és chymosinnak segítségével végzi. Fontos szerepe van az emésztésben a gyomornedvben levő sósavnak is, amely emésztő hatása mellett a táplálékot mintegy sterilizálja is. A gyomor alsó végén kezdődik a szoros értelemben vett bélcsatorna, tractus intestinalis. Két részből áll, vékony- és vastagbélből. A vékonybél, intestinum tenue, három részre oszlik, ezek közül az első, a duodenum, úgy makroszkópiai, mint mikroszkópiái viselkedése szerint jól elkülöníthető a következő résztől, a jejunumtól, ellenben a jejunum és ileum (éhbél és csípőbél i közt nincs éles határ. A vastagbél felé a vékonybél billentyűvel. valvula ilio caecalis, határolódik el ; a vékonybél tehát két billentyű közt van, mert a gyomor alsó végét is billentyű, a valvula pylori rekeszti el a duodenum felé. A vékonybél saját váladéka, a succus entericus a fehérjékre, zsírokra és szénhvdrátokra hat némileg. Fontosabb ennél, hogy ft
