Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 2. (Budapest, 1923)
Táplálókészülék - Máj
123 D) MGl EKÉSZTŐMRIGYEH. Máj. A máj, hepar s. jecar, hatalmas hámszerv ; kettős működésű : egyfelől belső elválasztásit anyagcseremirigy, másfelől az emésztéshez szükséges epe kiválasztásával mint exokrin mirigy működik. Ugyanazok a sejtek végzik mind a két feladatot. Szerkezeti typusára azonban elsősorban az endokrin működése nyomja reá a bélyegét. Működése. Legfontosabb szerepe, hogy a bél falzata által a táplálékból kivont szénhydratokat, amelyek a vena portae út ján jutnak beléje, sejtjeiben elraktározza, s a szükséghez képest egy, sejtjeiben termelődő erjesztő segítségével szőllőcukorrá változtatva át, a vérbe juttatja, még pedig csak olyan mennyiségben, hogy a vér szőllőcukortartalma az 0.1%-ot meg ne haladja. Ha ennyinél több cukor van a vérben, glykaemiáról szólunk ; ennek cukorvizelés, glvkosuria, a következménye. A cukoregyensúly állandó felbomlását cukorbetegségnek, diabetes, nevezzük. A máj exokrin váladéka, az epe, fel s. bilis1, zöldes-sárga vagy barnás, keserű ízű, alkalikus vegyhatású folyadék ; 700—- 800 cm3-nyi termelődik belőle naponként. Az emésztés közti időben az epe a májhoz erősített tömlőbe, az epehólyagba jut, ebben gyűlik meg, emésztéskor pedig ügy ebből, mint közvetlenül a májból a duodeniimba ürül. Jellemző alkotórészei az epesavak (glykocholsav és taurocholsav), amelyek nátriumhoz kötve mint epesavsók vannak az epében s cholalsav, továbbá a vérből keletkező epefestékek : bilirubin és biliverdin. Van benne ezenkívül cholesterin, lecithin, nyálka (mucin) és szervetlen sók. Szerepe, hogy a közömbös zsírokat finom szemcsékre osztja, vagyis emulsióvá változtatja át s ezáltal felszínük növelésével alkalmassá teszi őket arra, hogy a bélnedv által aktivált hasnyál hatására felbomoljanak zsírsavra és glvcerinre. Epesavsóinak natriumjával az így felszabadult zsírsavakat elszappanosítja s ezáltal felszívhatóvá teszi. Közömbösíti a gyomornedv révén savanyú béltartalmat s ezzel elősegíti a trypsinemésztést. Serkentő hatása van a bélperistaltikára, különösen a vastagbélére. Ha az epe nem juthat a bélbe, a zsírok nagyrészt emésztetlenül távolodnak el, másfelől pedig az epe felszívódik a vérbe, aminek sárgaság, icterus, a következménye. 1 Görögül χολή.
