Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Bevezető rész
3 mával nyugvó állapotban és mozgáskor egészen különleges szempontból foglalkozik a művészi vagy plasztikai anatómia. Az emberről általában. Az ember szellemi fölénye alapján önálló helyet foglal el az élők világában, de testi szerkezete és lelki életének alapvonásai szerint is az állatországhoz tartozik : a gerincesek phylu- mába, az emlősök osztályába (classis) és a főállatok (primates) rendjébe (ordo). Legközelebb állanak az emberhez rendszer- tanilag az emberszabású (anthropoid vagy anthropomorph) majmok, nevezetesen (csak a most élő alakokat említve, leszálló sorrendben) a gorilla, csimpánz, orangutan és hylobates. Ezekkel, továbbá az óvilági (keskenyorrú, vagy katarrhin) és az ala- csonyabbrendű újvilági (szélesorrú vagy platyrrhin) majmokkal együtt alkotja a főállatok (primates) rendjét. Az embert azonban az anthropoid majmoktól is, sok megegyezés mellett, számos sarkalatos anatómiai és physiologiai vonás különíti el. Két legfőbb jellemző vonása, melyeknek uralkodó helyzetét is köszöni a természetben : agyvelejének hatalmas fejlődése és az egyenes testtartás (orthoskelia). Még a leg- magasabbrendű majomnak, a gorillának is csak 416 gr. súlyú agyveleje van, holott a jóval kisebb termetű ember agyvelejének súlya 1375, illetőleg (nőben) 1245 gramm. S ez csak a mennyiségre vonatkozik, pedig ennél még fontosabb a minőségbeli különbség. Az egyenes testtartás révén a kezek felszabadultak a törzsök hordozásának és a talajjal való érintkezésnek durva munkája alól ; ezzel az ember két ügyes eszközre tett szert, melyek, fejlett psychéje alapján, nevezetes tényezői a természetben elfoglalt kiváltságos helyzetének. Európa földjén az ember első biztos nyomaival a jégkorszak* (diluvium vagy pleistocaen) közepén találkozunk. Legrégibb lelet a maueri állkapocs (Mauer falu Heidelberg mellett), melyen igen sok primitív vonást találunk ; egykori tulajdonosának egyéb sajátságairól mitsem tudunk. A jégkorszak vége felé jelenik meg Európában egy a mai ausztráliai fajtával némileg rokon, de nála sokkal durvább jellegű emberfaj ; az első lelet szerint (Neandervölgy, Düsseldorf mellett) neandertali embernek (homo Neandertalensis, homo primigenius) nevezzük. Csontmaradványait eddig elszórva Franciaországtól és Spanyol- országtól Horvátországig (krapinai lelet) találták meg. Legjellemzőbb reá a szemöldök tájékának ereszszerű előugrása, a la 1*
