Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Bevezető rész
4 posan hátraeső homlok és a rézsutosan leeső nyakszirt, az áll csúcs hiánya, továbbá a középnél valamivel alacsonyabb, zömök termet (155 cm Boule szerint, 1913) s a durva végtagcsontok. Ez a faj még a jégkorszakban eltűnik és helyét olyan fajták foglalják el, amelyek a mai európai fajokhoz már közelebb állanak (auri- gnaci, cromagnoni faj). E fajták is még hosszú, keskeny fejüek (dolichokephalok), éppúgy, mint a neandertali ember ; csak a diluvium végén, a geológiai jelenkor elején keverednek Európa legősibb lakossága közé, alkalmasint Ázsiából való bevándorlás révén, rövidfejű fajok. Ez idő szerint körülbelül 1700 millió ember él a 147 millió km2-nyi szárazföldnek 135 millió km2-nyi lakható területén, melyből azonban csak 84 millió az igazi kulturális terület vagy „oekumené“, ahol az emberiség élete folyik. Az emberiség azonban nagyon különböző sűrűségben oszlik el a szárazföld felszínén. Szászországban pl. 280 ember esik egy *km2-re, Magyar országon (az integer Magyarországot kivéve) már csak 64, és Ausztráliának egy-egy km2-ére alig jut 0.6 ember. Az emberek különbözőségéről. Minden ember kissé más : éppoly kevéssé van két egyforma ember, mint ahogy nincs két egyforma másféle szerves lény sem. Az egyéni különbségeken kívül vannak bizonyos typikus, egész csoportokra kiterjedő eltérések az emberek között. Az emberek közti különbségeket következőkép osztályozhatjuk : 1. Korkülönbségek. Az ember az elevenszülő, vivipar lények közé tartozik (van még ovipar1 és ovovivipar2). Rendes az emberen az egyes szülés, de kivételesen előfordulnak ikrek is ; 82 szülésre esik egy kettős iker-szülés (1.21%) és 8—11.000 szülésre esnek hármas ikrek. A legnagyobb ikerszám, amiről eddig biztos tudomásunk van, hat. Az egyéni élet a petesejt megtermékenyítésének pillanatával kezdődik. Az élet legelső szakasza a praenatalis vagy intrauterinalis élet, mely a fogamzástól a születésig (partus) terjed ; ez az emberen átlag 280 napig, vagyis kilenc polgári hónapig, tíz négyhetes „terhességi“ hónapig tart. Az első két hónapban a fejlődő lényt embryónak, azontúl a megszületésig magzatnak (fetus) nevezzük. A 30. héttől (7. hónap közepe; a magzat, ha megszületik, kellő ápolás mellett életben tartható. 1 2 1 Ovipar = tojástrakó. 2 Az ovovivipar állat is tojástrakó, de a lerakáskor a tojásban már előhaladott fejlődésű embryo van.
