Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
57 hogy a gyermek ülni, állni és járni tanul meg. A görbületeket létrehozó tényezőket a test súlyában s az izmok húzó hatásában kell keresnünk. A gerincoszlop kígyózó idoma a 6.—7. évben már világosan felismerhető, de teljes kifejlődésüket a görbületek csak a pubertas (nemi érés) idején érik el. A leírt sagittalis görbületeken kívül a legtöbb ember gerincoszlopának a frontális síkban is vannak görbületei. Ezzel a physiologiai skoliosissal1 már a 18. század óta foglalkoznak. Végigtapintva ujjunkkal a tövisnyúlványok sorozatát, megállapíthatjuk, hogy ez a vonal az emberek többségén nem fut egyenesen, hanem a mellkas területén jobbra, ritkábban balra hajlik, ami természetesen a bordákra is kihat s ezen a réven a bordákhoz erősített lapockák, vagyis a vállak különböző magasságát is okozza. Mindez azonban oly csekély fokú, hogy csak a pontosabb vizsgálat deríti ki. Hasse (1893) 5000 katonát vizsgált meg s 68%-ban állapította meg a gerincoszlop kisfokú oldaleltérését ; a görbület 52%-ban jobbra, 16%-ban balra fordította domborulatát. A nyaki és ágyéki részen ellenkező irányú compensatorius görbület szokott kifejlődni, de csak oly csekély fokú, hogy alig vehető észre. A gyermeken a háti rész oldalra görbülése még nincs meg, csak a 7.—10. év között kezd mutatkozni, amiből következik, hogy nincs praeformálva a gerincoszlop szerkezetében, hanem bizonyos külső mechanikai hatásoknak a következménye. E tekintetben sok mindenfélére gondoltak. Régebben a gerincoszlopon kissé balra eltolódva lefutó s ezáltal a hátcsigolyákra lüktetésével balfelől nyomást kifejtő aortával hozták e tüneményt kapcsolatba, később a máj miatt a balnál 470 gr-mal súlyosabb jobb testfél húzó hatását s az izmosabb és erősebben működő jobbkart okolták. De mind e magyarázatokat megcáfolták ; kiderült, hogy situs inversus esetén, mikor az aorta jobboldalt halad és a balra áthelyezett máj miatt a bal testfél a súlyosabb, továbbá balogoknál is a gerincoszlop háti része éppúgy jobbra hajlik, mint a legtöbb normális emberen. Ez idő szerint Hasse-xal leginkább a balláb hosszabb voltából magyarázzák a physiologiai skoliosist ; emiatt a medence is kissé ferdén áll s a gerincoszlop, hogy megtalálja egyensúlyát, kénytelen kissé ívben jobbra görbülni. Hasse azt állítja, hogy minden olyan esetben, amikor kivételesen balra görbült a gerincoszlop háti része, a rendes állapottól eltérően a jobbláb volt a hosszabbik. Hatása 1 SAo/í'os/s-nak a gerincoszlop kóros oldalelhajlását nevezzük, kyphosis a hátfelé néző púp, lordosis a gerincoszlopnak előre görbülése. E kóros elhajlások egymással kombinálódhatnak, pl. lehet kyphoskoliosis jelen.
