Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Bevezető rész
11 4. A törzsök nagy üreget zár magába, a testüreget vagy coelomát1, melyet a rekesz (diaphragma) mell- és hasüregre oszt ; a mellüreg középső részében a szívburok (pericardium) megint külön üreget határol el : a szívet magába foglaló szív- buroküreget. A törzsök dorsalis fala sokkal erősebb a ventralis- nál, benne helyezkedik el a gerincoszlop és ettől háti irányban, a csigolyák ívalakú nyúlványaitól körülfogva, a központi ideg- rendszer (a gerincvelő s a fejben az agy velő). A nagy testüregben húzódik craniocaudalis irányban a táplálócsatorna, s a mellüregben ennek függeléke, a lélegzőkészülék. A táplálócső az embryóban mindkét végén zárt s csak másodlagos áthasadás útján keletkezik két nyílása, a száj- és a végbélnyílás. 5. A test működésük és szerkezetük szerint különálló ré székből, az egyes szervekből (orgánumok) áll. Ha az ilyen szerv- nem szorítkozik kisebb területre, hanem az egész testben szétterjed, rendszernek nevezzük ; ilyen pl. az idegrendszer, a csontrendszer, az érrendszer. A szervek egy közös nagyobb physio- logiai cél érdekében, különleges működésük fentartásával, nagyobb egységgé egyesülhetnek, az ilyen szervcsoportot készüléknek (apparatus) nevezzük ; ilyen pl. a vizeletkészülék (apparatus uropoeticus). Az egész testet szervezetnek (organismus) nevezzük. % Tengelyek, síkok, irányjelzések. 1. Tengelyek. A testen át három fő tengelyt vonhatunk. A hossztengely egyenes álláskor függőleges : a fejtető közepétől kiindulva a lábfejek között éri el a talajt ; nem tévesztendő ösz- sze a test mechanikai súlyvonalával. Haránttengely (vízszintesen jobbról balra húzva) igen sok van, hasonlóképen nyílirányú vagy dorsoventralis tengely is. A három tengely függélyes egymásra. 2. Síkok. A nyílirányú, sagittalis sík függőlegesen elölről hátra halad, a koponyatetőn végigfutó nyílvarrat irányában. Az éppen a középen haladó nyílirányú sík a középsík (planum medianum) ; vele igen sok párhuzamos, paramedian nyílirányú sík húzható jobbra és balra a test oldalsó széléig. A homlokirányú vagy frontális sík a homlokkal megy párirányosan, szintén függőlegesen a fennálló emberen. Az előbbire függélyes. Ily sík igen sok húzható a test elülső felszínétől a hátulsóig. Ugyanez 1 KoLiúifict, zö, üreg.
