Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
122 fogó egyik szára a hüvelyk, az árnyéig, ahogj a régiek nevezték, másik szára a többi négy ujj. Ezért a hüvelyk elvesztése a munkaképesség szempontjából sokkal nagyobb károsodása az egyénnek, mint ha a többi ujj közül akár kettőt is elvesztett volna. 2. Articulationes metacarpophalangeae. A kézközépesontok capitulumának, gömbölyded ízfejüknek -s az első ujjpercek hasisának, gyengén kivájt, a fejecskéhez képest aránytalanul kicsiny ízfelszínüknek alakját már leírtuk. Az ökölbe szorított kézen a capitulumok a kézhát felé igen erősen kiemelkednek, legerősebben a középujj eapituluma ; a gumók elülső lejtőjén van az izületi vonal, melyet legjobban úgy láthatunk és tapinthatunk ki, ha ujjúnkat, pl. a hüvelykujjat, kissé előrehúzzuk az Ízületből, amikor kis barázda keletkezik a helyén. Ez a 2.—4. ujjon sajátszerű ropogó zörejjel jár, amelyet egyfelől a légüres térbe behúzódó synovialis redő becsúszása, másfelől a synovia által összetapasztott ízfelszínek hirtelen szétválása okoz. A zörejt bizonyos időn belül csak egyszer lehet előidézni, amit talán abból magyarázhatunk, hogy a synovia az első széthúzás után egy időre máshogy oszlik el az iziilet belsejében. E húzáskor az első ujjperc egyúttal kissé dorsalis irányban is eltolódik a metacarpus-fejecske ellenében, amit az oldalszalagok lefutása okoz ; ezek ugyanis a metacarpus-fejecskétől a phalanx hasisához rézsutosan volarfelé mennek, s a húzáskor kiegyenesedve felemelik a phalanxot. A tenyéri oldalon az izületi hasadék a lágyrészek distalisabh előnyomulása s az ujjak tövei közt kifeszülő bőrredő, az ú. n. „úszóhártya“ miatt proximalisabb helyzetűnek látszik, *mint a dorsalis oldal felől való megtekintéskor : az izületi vonal az úszóhártya szab*ad széle s a hozzá legközelebb eső tenyéri bőr- barázda, a linea mensalis közti távolság közepére esik. Az iziilet szalagkészüléke két szalagból áll. Az oldalszalagok. lig. collateralia, a fejecske oldalgödrei s az ezek mögött levő gu- mócskákon erednek, még pedig a capitulum görbületi központjától dorsálisan levő ponton, s csaknem egyenesen mennek az ujjperc hasisának oldalához, hol kis érdességen tapadnak. A másik egy erős rostporcogós lemez, a lig. accessorium volare s. lamina fibrocartilaginea volaris, mely az iziilet volaris oldalát fedi, vályút alkotva a hajlító-izmok inai számára. Megemlítendő még, bár nem tartozik közvetlenül az Ízülethez, a lig. transversum capitulorum. Harántszalag ez, mely a
