Lenhossék Mihály dr.: Az ember anatomiája 1. (Budapest, 1922)
Csontvázrendszer
123 2.—5. kézközépcsontok fejecskéit a volaris oldalon keresztben köti össze ; nem a csonton tapad, hanem a lig. accessorium volare folytatása. Ennek a szalagnak hosszúságától és kinyújtható- ságától függ főképen az, hogy mennyire terpeszthetők szét az ujjak. A szétterpesztésnek még két más gátló tényezője is van : az ujjak töve közti úszóhártyák, s a kézháton az extensor-inak közt levő összeköttetések (juncturae tendinum). Gyakorlat által kissé kitágíthatok e szalagok. Főmozgás itt a volaris hajlítás, melynek terjedelme, hozzáadva a nagyon kis fokban lehetséges dorsalis hajlítást is, 110—120°. Legerősebben hajlítható be a kisujj. Passive az ujjak sokkal erősebben hajlíthatok a kézhát felé, különösen gyermekeken és nőkön, az interphalangealis Ízületek hozzájárulásával néha annyira, hogy a körömperc a kéz hátát érinti. Másik főmozgás az ujjak szétterpesztése, vagyis a közép- ujjon keresztül húzott tengelytől való távolítása és közelítése, abductio és adductio, melyet a csontközti izmok létesítenek. E mozgás mind korlátoltabb lesz az ujjak behajlításakor, s végül a derékszögben behajlított ujjakon teljesen lehetetlenné lesz, nemcsak active, de passive is. A korlátozás oka az oldalszalagok meg- fesziilése a volarflektált helyzetben, ezek pedig azért feszülnek meg, mivel a capitulumok görbületének központja felett erednek, minek folytán két végpontjuk közé behajlításkor a capitulumnak zömök volaris része szorul, erősen kifeszítve' őket ; de megfeszülnek azért is, mert a capitulum a tenyéri oldal felé szélesedik s ezért itt erősebben tolja szét a szalagokat. Az ujjak e két főmozgáson kívül a közbeeső síkokban is mozdíthatók, úgy hogy kúpfelszín mentén mozoghat az ujj. így tehát szabadizületeknek minősíthető az artic. metacarpophalangea, csak korlátolt szabad-izületnek, mert megfelelő izomhatás híján nincs az ujjaknak aktiv rotatiós képességük ; passive kinyújtott ‘helyzetben, mikor az oldalszalagok ellazulnak, 60°-ra csavarhatok az 1. ujjpercek hossztengelyük körül. A hüvelyk metacarphophalangealis ízülete egytengelyű * csuklóizület, olyan, mint a többi ujj interphalangealis Ízületei. Az 1. hüvelykperc a metacarpus felé derékszögben hajlítható be. 3. Ujjperc-ízületek. Az ujjperc-ízületek, articulationes interphalangeae, a legtisztább ginglymusok. A mozgástengely harántul tut a capitulumon át. Az ujjpercek harántirányú eltolódását a capitulum dorso
