Laufenauer Károly dr.: Előadások az idegélet világából - Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 63. (Budapest, 1899)

I. előadás. Az idegességről általában

AZ IDEGESSÉGRŐL ÁLTALAEAN.

2 >

üveglapok közé helyezünk és akkor kész a metszet, melyet mikroszkóppal vizsgálni lehet. A mikroszkóppal való dolgozáskor feltárul előttünk idegrendszerünk szépsége, az idegek szövevényes útja.

Az állatvilágot is jelentékeny mértékben felhasználjuk arra, hogy összehasonlító úton saját idegrendszerünk ismeretét gyarapítsuk.^AT'felsőbbrendű állatok idegrendszere ugyanis nagyjában és egészben csak olyan, mint az emberé, de az egyes képletek nincsenek úgy fe'icziczomázva, nem oly művésziek, s ennélfogva czéljok, utjok könnyebben felismerhető. Két szál deszkán át lehet menni egy keskeny patakon, a Dunán már lánczhid vezet át, pedig mind a kettő mégis csak hid. Ez az állati és az emberi idegrendszer között a különbség.

Különben az állatvilágon az idegességet közvetetlenül is szoktuk tanulmányozni. Tudjuk, hogy a házi állatok csak úgy szenvednek idegességben, mint az ember. A délczeg hátas ló sokszor ép oly nervózus, mint az, a ki rajta ül, s azok, kik tesznek rá s vesztenek, ezt sokszor egész bátran az illető futó ló idegességének tulajdoníthatják. A nervózus szeles vadászkutyát nem sokra becsüljük és igyekszünk tőle szabadulni. Igen nervózus állat a tengeri malacz; a legcsekélyebb tapsolásra úgy összerezzen, mint a színházban ülő publikum egy része, mikor megütik a nagy dobot. Nyilván a hallóidegük túlságos érzékeny, mert más állatokon ezt a tüneményt csak alig vehetjük észre. Különösen fontos állat a laboratóriumban a türelmes házi nyúl, melyen már sok hatásos orvosságot próbáltak ki, mielőtt idegbajosoknak beadták. Az idegesek ennek az állatnak, úgy, mint az egyiptomiak, bátran szobrot emelhetnének.

Nem hiányozhatik az idegbajok laboratóriumából afoto- grafáló készülék sem, melylyel az idegességben szenvedő betegeket lefényképezzük, mert az ecset sohasem oly hű,