Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Neubauer Gyula: Oswald Spengler
nem holt adatgyűjtemény, mert ebben a könyvben élet van, művészet, szín és melegség, amiről talán meg lehet feledkezni a tudományban, de nem lehet megfeledkezni a szintézisben, a filozófiában. Ezért több Spengler filozófiája a Spencerénél, amint több az élet a mechanizmusnál. A különbséget Spengler és Spencer közt kiválóan szemlélteti a távoli Argentínának legnagyobb tudósa, Ernesto Quesada, aki elmondja, hogy milyen hatást tett rá látogatása Spencernél annak idején és most Spenglernél. Spencer idős ember volt, amikor szociológiája megjelent. Könyvének adatgyűjtését számos munkatársa végezte el, akik az adatokat papirszeletekre jegyezték fel és Spencer ezekkel a papirkákkal dolgozott. Mégis voltak könyveinek tévedései és hibái, ma pedig már egészben elavultaknak tekinthetők. Ezzel szemben' a 43 éves Spengler saját óriási olvasottságára és pusztán bámulatraméltó emlékezőtehetségére támaszkodik. Nem, gépies összegezést és kivonást végez, hanem intuíciójának csodálatos meglátó erejével a tudás legrejtettebb zúgaiba hatol be és új összefüggéseket, új igazságokat! hoz felszínre. Bizonyára ilyen módszer mellett még elkerülhetetlenebb lehet a tévedés egyes részletekben és adatokban. Ennek megállapítása következik most és ez a munka a szakszerű vizsgálatra, bírálatra vár. De a nagy egésznek jelentőségén és hatásán ez már nem változtat. Az emberi gondolkodást máris megtermékenyítette és haszna, lelki eredményei még fel sem mérhetők. Adatainak szinte végtelen tömege, szines egybe- fűzöttsége, nyelvének élénk, erőteljes, frappáns zengése, könnyed gördülékenysége az a másik tényező, amely Spengler nagy hatását előidézte. A modern ember nemcsak egységet keres széteső ismereteibe és gondolatvilágába, hanem megcsömörlött már az általánosságoktól is, a melyeknek köntösébe az egyesítő gondolkodás, a filozófia öltözködni szokott. Spengler mondataiban nem minden precíz, különösen nem mondható, hogy tudományos egyszerűségre törekedett volna. De híjával van minden elvontságnak, mindig tényekre és tényekből épít, amellett a tényeket nem degradálja adatokká, 37
