Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Neubauer Gyula: Oswald Spengler

nem tömi tele sorait idézetekkel, forrásmunkákra való hivatkozással, nem fáraszt, amikor tanit, hanem gyö­nyörködtet. Meglátszik rajta, hogy művészetekkel fog­lalkozott, szépírónak készült és Goethéhez, meg Nietz- schéhez járt iskolába. Goethétől mélységet, finomságot, szépséget, Nietzschétől a kíméletlenségig menő férfias­ságot és egészséges, brutális erő telj ességet örökölt. Bár két vaskos kötetet írt össze Spengler, még­sem szeret sokat beszélni. Gyakran ismétli ugyan egyik-másik tételét, de még csak nem is okoskodik so­kat, hanem a felsorakoztatott tények beszélnek helyette. A realitásokhoz, konkrétumokhoz szokott embernek maga a tényeknek ekkora gazdagsága is rendkívül hasz­nára van és nemcsak a belőlük következtetett igazság, hanem a tények felhasználásának módja is, amely azok igazi jelentőségére és értékére vet világot, ugyancsak iátókörszélesítő tanulság. Nem időtrabló foglalkozás tehát az olvasónak,'jha Spengler két vaskos kötetét el­olvassa, mert többet tanul belőle, mint egész könyv­tárakból. Ha ezenközben egy-két téves adat, vagy hibás felhasználás végeredményében zavartkeltő is lehet, ez a kockázat felér azzal, ami felesleges teher árán eljut­hatna ennyi ismerethez más könyveken keresztül. A harmadik ok, mely Spengler könyvének hatását előidézte, az egésznek misztikus beállítása. Van ebben a könyvben valami a vallásalapitók költészetéből, a gyermekemberiség naiv világszemléletéből, amely­nek szintén szüksége volt arra, hogy minden jelenséget megmagyarázzon s a maga módja és tudása szerint alkosson szintetikus filozófiát magának. De hasonlíthat­juk ezt a misztikumot a modern költészet könnyed kedvességéhez is, mellyel öntudatosan teszi magát gyer­mekké, saját gondolatait behelyezi az élettelen tár­gyakba, szinte lelket lehel beléjük; vagy hasonlíthat­juk az idealista, spiritualista filozófiához, amely a jelen­ségek külsőséges, kauzális magyarázatával meg nem elégedve, akár ha csak hangulat és ötlet szerint is, vala­milyen teleológikus, cél- és szükségszerüségi magyará­zatot keres mindenben. Ahol a tények összefüggése meg­szakad, oda mindig akadnak színes, szép szavak ; ahol 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom