Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)

Cholnoky Jenő: Sven Hedin

hette volna utazásainak tudományos értékét. De hisz akkor nem az explorátorok, hanem a tudósok között kellene őt az első helyekre juttatni.

1890-ben megint Teheránba utazott, mint a svéd követség titkára. Persze, nem annyira az irodai dolgok érdekelték, hanem Teherán környékén csatangolt. Megmászta az Elbursz-hegység legmagasabb csúcsát, a vulkáni eredetű Demavendet s megmérte a magasságát (5465 m.), de ezt az adatát később módosítania kellett, mert pontosabb mérésekkel 5670 m.-nek állapították meg.

1893-ban kezdődnek Hédin igazi, nagyjelentőségű tanulmányútjai. A Kelet-Turkesztáni medence és Tibet kikutatását tűzte ki élete feladatául, mert ez volt akkor Földünk legkevésbé ismert és legveszedelmesebbnek hirdetett része.

Az 1890—91. években előzetes tanulmányútat tett Kasgárba, hogy vájjon lehet-e innen nagyobb felfedező utazásokra indulni? S mivel meggyőződött róla, hogy Kasgár jó centruma lenne tanulmányútjának, igyekezett minél több pénzt összeszedni. II. Oszkár svéd király, (akkor még norvég is), adta az összeg legnagyobb részét, a többit magánosok adták össze.

(Micsoda óriási összeg ! Amikor én Khinába utaztam, összesen 5000 koronát kaptam. A hajójegy, meg a berendezkedés majdnem fölemésztette az egész ösz- szeget. Biz én tudományos kutatások végett olyanformán jártam Khinában, Mongóliában és Mandzsúriában, mint Hédin első perzsiai útján.)

A turáni alföldön, télvíz idején, tarantászon (kocsin) robogott keresztül s még a télen átkelt a Pamiron, le Kasgárba (1893-ról 94-re). Innen kiindulva 1897-ig, tehát három éven át bejárta a Pamirt, a Kelet-turkesz- táni, vagy Tarim-medencét, és azután Tibet északi határvidékein át Khinába, innen a mongol pusztákon keresztül Irkuczkba utazott s Omszktól kezdve vasúttal tért vissza 1897. május 10-ére Stockholmba.

Ennek az első nagy útjának eredményeit három csoportba lehet összefoglalni.

Az első csoportba tartozik a Pamir átkutatása,

A gondolat úttörői. I.

97

7