Lambrecht Kálmán (szerk.): A gondolat úttörői (Budapest)
Cholnoky Jenő: Sven Hedin
különösen a Pamir fölött emelkedő 7000 métered óriás, a Musztag-Ata csúcs lejtőinek és környékének sokszor életveszedelmes tanulmányozása. A hegyvidék topográfiájára vagy helyrajzára nézve sok új és becses adatot hozott haza, de egyébként sok tudományos eredménye nem volt. Sokkal fontosabb az a tanulmánya, amely a Tarim- medencére vonatkozik. Ezt a medencét nyugaton a Pamirhoz simuló Musztag-Ata-lánc, délről ennek folytatása, a Kuen-lün- lánc, északon a Tien-san óriási bércei fogják közre. Az ovális alakú, lapos medence fenekét a Takla-Makán nevű homoksivatag foglalja el. Ez kelet felé átmegy a Gobi-sivatagba, s csak még messzebb kelet felé enyhül föl annyira az éghajlat, hogy a sivatag fokozatosan a mongol puszták magas, füves, térségeibe megy át. A Tarim-medencét környező havasokról bővizű folyók jönnek le a medencébe, de legnagyobb részük elvész az öntözött oázisokban és a sivatag homokjában. Csak egy részük gyűlik össze a Tarim-folyóban. Ez végigfut a medence északi széle mentén, de aztán ez is elvész a Lop-nor nevű, édesvízü tóban. Ezt a tavat a khinai térképek ábrázolják és a medence északi szélére rajzolják. Az első európai, aki itt járt, Przsevalszkij orosz kozákkapitány volt a nyolcvanas évek végén. Przsevalszkij ugyanoly vakmerő explorátor volt, mint Hédin. Mindig kozák legényekkel járt s roppant veszedelmes helyeken tudott keresztülvergődni. Útleírásában sok tudományt nem találunk, de lelkiismeretesen, hűen írja le a látottakat és tapasztaltakat. Leírásában azt mondta, hogy ő a Lop-nor-tavat délen találta meg s vízéből lovát megitatta. Erre a jelentésre a geográfia atyamestere, Richthofen báró azt a kijelentést tette, hogy akkor Przsevalszkij nem a Lop- nor tavat találta meg. A Lop-nor tó északabbra van, mert ilyen nagyot a khinai térképek nem hibáznak és másodszor a Lop-nor lefolyástalan tó, tehát vize okvetlenül sós és abban Przsevalszkij a lovát ugyan nem itathatta meg ! 98
