Kunoss Endre: Dajkakönyv (Pest, 1843)

Előismeretek - Az ember

5 ha meggondoljuk, hogy életünket s mindent a mivel bí­runk, szüléinket, testvérinket, rokoninkat, tanítónkat s egyéb jóltevöinket, és mindent a mivel ők is bírnak, csu­pán az Isten áldásának köszönhetjük, s hogy minden le­helet, mellyet beszivunk, minden pillanat, mellyel éle­tünk továbbra nyúlik, az ő atyai szeretetének ajándéka. Hogyan használjuk lelki s testi tehetségünket az ö aka­ratja szerint? Az Istennek akaratja mi ránk nézve: önnön magunk s felebarátínk boldogsága. Úgy használjuk tehát lelki és testi tehelséginket az ő akaratja szerint, ha azokat csupán olly cselekedetek végbevitclére fordítjuk, mellyekbül ma­gunkra és felebarátinkra öröm és haszon, lelki gyarapu- lás vagy testi jólét következik. Hogyan cselekedhetünk legtöbb jót önmagunknak és felebarátinknak ? Mind magunknak, mind felebarátinknak úgy csele­kedhetünk legtöbb jót, ha tehetséginket minél koráb­ban kezdjük használni, s használatát folytonosan gya­koroljuk. Cselekedhetnek e jót már a gyermekek is i Igen, mi gyermekek is cselekedhetünk már jót önma­gunkra szintúgy mint másokra nézve. Szerezhetünk ugyanis örömet szüléinknek és rokoninknak jó magunkvi- seleteés szorgalma által; használhatunk is nekik, ha őket foglalatosságaikban erőnkhez képest segítjük, vagy az ál­talak ránk bízott munkát készséggel és jól végbevisszük. Jegyzet. Jótétemény és öröm elválhatlanok egymás túl, s egyik a másikbul folyik. A jó cselekedet ugyanis mind a cselekvőnek örömet — legtisztább , legnemcsb örömet — seerez, mind pedig annak kit az fölsegit; az öröm pedig t

Next

/
Oldalképek
Tartalom