Kőrösi József dr.: A himlőoltás véderejéről (Budapest, 1897)
A himlőoltás véderejének statisztikai bizonyítékai
HM támadására felhozott statistikai érvek alaposságát részrehajlatlanul megvizsgálni és végül általános áttekintésben ismertetni azon végleges eredményt, melyek szerint ezen liarcz immár eldöntöttnek tekinthető. II A himlőoltás védereje mellett és ellen felhozott érveli áttekintése. A himlőoltás találmánya ragyogó meteor gyanánt gyorsan futotta be a föld minden müveit részét. Jenner maga ugyan sokkal higgadtabban gondolkodó fő volt, semhogy a himlőoltás nyújtotta védelmet absolutnak, azaz kivétel nélkül beállónak és az élet egész tartamára kihatónak tekintette volna. De kortársai és utódai, a nagy felfedezés feletti elragadtatásukban, szívesen engedték át magukat annak a hitnek, hogy a világ egy egyszeri oltás által a legrettenetesebb betegségek egyikétől örökre és véglegesen megszabadulhat. így 80 évvel ezelőtt még Hufelnnd is abban a téléiben foglalta össze tapasztalatait, hogy a himlőoltás behozatala esetére a himlőnek a föld kerekségéről el kell tűnnie. De még csak 50 évvel ezelőtt is, maga a franczia oltási bizottság elnöke Sédillot szintén úgy nyilatkozott, hogy az oltás ereje az egész életre kiterjed. Ugyanezen alapon állt a párisi orvosi akadémia, midőn 1838-ban a franczia kormány azon kérdésére, vajjop az iskolás gyermekeket nem kellene-e revaccinálni, az oltás absolut védelmének hitében, határozott nem-mel válaszolt! Es midőn az angol kormány 1857-ben az első nagy himlőoltási enquétet egybehívta, a világ minden részéről megkérdezett 542 orvosi tekintély majd kivétel nélkül odanyilatkozott, hogy oltott egyénen a himlő többé ki nem törhet, hogy tehát az oltás védelme élethossziglan tart. Az oltás tanának további fejlődése alatt azonban ezek a nézetek nevezetesen módosultak és ezen módosulások mind odairányultak, hogy az eredetileg remélt, feltétlen és élethossziglan tartó védelmet, valamint azon nézetet is, mintha az oltás maga semmiféle hátrányokkal nem járna, gyengítsék. Az igazság megköveteli annak a beismerését, hogy a himlőoltás absolut védelmében való hit első sorban az antivaccinatorok működése által ingót! meg, valamint azt is, hogy az oltás védői a jó ügy védelmében kezdetben mintegy fanatikus türelmetlenséggel jártak el. így 40 évvel ezelőtt Eimer/ az oltás egyik lelkes védője, maga beismerte, hogy a hivatalos kimutatásokban azon eseteket, melyekben oltottak ismét himlőbe estek, elhallgatni szokták. Sachse, a maga idejében tekintélyes író a himlőoltás kérdésében, Hufeland „Journaljában (1833.) maga vallja be töredelmesen, hogy ő is hallgatott agyon olyan eseteket, hol beoltott egyének ismét himlőbe estek. Később 1 1 Eimer. Die Blatternkrankheit. Leipzig, 1856. 100. 1.- 3 — 1*
